Juárban a nyugdíjakat – derült ki a kormány által közzétett makrogazdasági prognózisból. A parlamenthez már benyújtott költségvetés ugyanekkora mértékkel készült. Annak ellenére, hogy minden előrejelzés szerint legalább 3 százalékos lesz a jövő évi drágulás - írja a portál.

Sokan buktak ki azon, hogy a KSH 2018-ra a nyugdíjas inflációt pontosan annyira hozta ki, amennyit a kormány az idei nyugdíjemeléshez meghatározott. Ilyen jelenség nem zárható ki jövőre sem. Egyetlen tizedszázaléknyi különbség 3,6 milliárd forintot jelent az idősebbek zsebében, vagy az államkincstárnál megtakarításként.

A nyugdíjasok lázadozását jelezheti, hogy öt kérdést adott be magánemberként a Nemzeti Választási Bizottsághoz Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője, de a népszavazási kezdeményezéseket valamennyi országos hálózattal rendelkező idősszervezet támogatja. Az egyik kérdés annak eldöntésére szolgál, hogy a 134 ezer forintos átlagos nyugdíj alatti juttatásokat nagyobb ütemben, míg az efölötti ellátásokat alacsonyabb mértékben emeljék-e meg. 

Érthető a nyugdíjasok békétlensége. Míg ugyanis a következő évi emelés az átlagnyugdíjasoknak nem egészen havi 3,8 ezer forintot hoz, annak akinek az időskori ellátása kétmillió forint, 57,5 ezer forinttal (egy év alatt több mint 690 ezerrel) „kompenzálják” az áremelkedést. Miközben teljesen nyilvánvaló, hogy ekkora összeget nem költhet el olyan javakra az ellátott, amelyek az inflációs kosárban szerepelnek. A legfrissebb adatok szerint 1 millió és 2 millió forint közötti nyugdíjat az idén 23-an kapnak. Ez a szám azonban a járulékplafon eltörése miatt folyamatosan nőhet.

A nyugdíjmilliomosok akár havonta vehetnének csak az emelés összegéből egy kisebb mosógépet, míg a legkisebb ellátásban részesülők nem egészen egy kiló paradicsommal fogyaszthatnának többet. A rokkantaknak egy kiló, a budapestieknek több mint két kiló pontyra telhet az emelésből. (A portál a KSH által közzétett idei áprilisi árakkal számolt.) Egy kétfogásos ebédet – legalábbis a hivatalos statisztikák alapján – a szabolcsi nyugdíjasok havi 3-mal, a budapestiek viszont 4,5-lel többször vehetnek majd meg havonta.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a dél-alföldi Bács-Kiskun és Békés megyében a 100 ezer forintnál kisebb összegű öregségi nyugdíjban részesülők aránya a KSH legutóbbi összeállítása szerint tavaly 40 százalék fölött volt, míg Budapesten az ellátottak ötödének volt ilyen alacsony a nyugdíja. A 180 ezer forint feletti öregségi nyugdíjban részesülők aránya 29 százalékkal a fővárosban volt a legmagasabb, ami az országos átlagot 13,1 százalékponttal meghaladta. Ugyanebben a kategóriában arányukat tekintve Békés megyében voltak a legkevesebben, hányaduk 6,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. (hirklikk.hu)