h i r d e t é s

Mellár Tamás: Nagy bajban az ország

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Mellár Tamás: Nagy bajban az ország

2018. január 18. - 08:29

Erkölcsi döntést hoztam – ezzel magyarázza politikai szerepvállalását Mellár Tamás közgazdászprofesszor, aki erős ellenzéki támogatással indul a választáson Pécsen.

Forrás: nepszava.hu

- Már ősszel jelezte, hogy függetlenként elindulna a választáson, ha egy ellenzéki összefogás odaállna ön mögé. Miért épp most jelentkezett be az MSZP, a Párbeszéd majd a DK?

- Ebben talán annak volt szerepe, hogy már mindenki érzi, sokan akarják meneszteni a Fidesz-kormányt, ugyanakkor a pártoknak nagy a visszautasítottsága. Az ellenzéki pártok is érzik ezt, és sürgeti őket az idő, nincs tovább! Belátták, hogy ha valóban le akarják váltani a kormányt, akkor össze kell fogniuk, és közös jelöltet kell keresni. Abban, hogy mögém álltak, nyilván szerepe van a Válasszunk! 2018-nak, amit jól fogadtak a kormányváltást akaró szavazók.

- A párttámogatás ellenére továbbra is független jelöltként indul?

- Igen.

- Ez azt jelenti, hogy ha nyer, akkor az önt támogató pártoktól nem fogad el utasításokat?

- Semmiképp. Nekem van elképzelésem arról, milyen Magyarországot kell építenünk, milyen értékeket kell követnünk. A véleményemhez azonban nem ragaszkodom vakon, velem mindent meg lehet vitatni, engem meg lehet győzni, de nem az alapján, hogy mi egy párt önös érdeke. Azt nézem, mi az ország és a magyar emberek érdeke.

- Korábban mintha nem érdekelte volna a parlamenti képviselőség, tavaly ősz óta viszont nagyon is. Mi az oka ennek a változásnak?

- Nagy bajban van az ország, s csak akkor léphetünk fejlődő pályára, ha a Fidesz távozik a hatalomból. Ám a Fidesz csak széles körű, szinte valamennyi pártot megmozgató összefogással legyőzhető – a V18 épp ezt az összefogást ösztönzi, és azt vállalta, hogy szakmai munkával segíti a kormányváltókat. Amikor megkerestek, jeleztem, szívesen részt veszek a munkában. Ha ugyanis a Fidesz marad, akkor a mostaninál is nagyobb lesz a baj, és az ország menthetetlenül az Unió perifériájára szorul. Döntésemet részben erkölcsi alapon hoztam: az ember kap valamennyi talentumot, azért, hogy sáfárkodjunk vele, ha nem tesszük, akkor nem a jó isten akaratát szolgáljuk. Egyetemi tanárként oktathatnék, nyugdíjas korú emberként ellehetnék, de hívőként és presbiterként is úgy gondolom, a talentumomat fel kell ajánljam az ország közössége és jövője érdekében.

- Azt mondta nagy a baj. Mitől?

- Az Orbán-kormány folyamatosan leépíti a demokrácia intézményrendszerét, gazdaságpolitikája nem az országot, hanem egy szűk oligarcha-réteget szolgálja, az uniós forrásokat nekik juttatja, nem fejlesztésekre fordítja. Mindent áthat az állami szintű korrupció. A választókat látványberuházásokkal, városközpont- és stadion-építésekkel vezetik félre. Kidobtunk nyolc évet, mert több ezermilliárd forint uniós támogatást nem fejlesztésekre költöttük. Ráadásul a kormány külpolitikája is teljesen elhibázott, hisz az Unió államai helyett a keleti, diktatórikus hatalmakkal működünk együtt. Ebben is korrupciós szándék sejthető, az orosz pénzből megvalósított paksi erőmű vagy a kínai hitelből épített vasút pénzmozgását az Unió nem tudja kontrollálni.

- Orbán és hívei azt hirdetik, hogy amikor kiemelten támogatják az ön által oligarcháknak minősített hazai befektetőket, akkor a nemzeti burzsoáziát építik, hogy a multikkal állják a versenyt a magyar cégek.

- A nemzeti burzsoázia erősítése bölcs és előrelátó cél. Magam is írtam nem egy tanulmányt arról, hogyan kell segíteni a nemzeti burzsoázia megszületését. Azokat a befektetőket, cégeket és termelőket kell támogatni, akik termékükkel, tudásukkal, szorgalmukkal, kreativitásukkal már bizonyítottak. Nekik kell segíteni abban, hogy fejlesszenek, munkahelyet bővítsenek, összefogjanak, közösen értékesítsenek. Az ilyen módszerek beváltak már sokfelé például a skandináv országok vagy Izrael ennek köszönhetően váltak erős gazdasági tényezővé. Csakhogy nálunk nem ez valósul meg, s hogy kiből lesz oligarcha, azt Orbán s köre dönti el. Rájuk írják a törvényeket, őket juttatják előnyökhöz, támogatáshoz, piachoz. Államosítanak valamilyen tevékenységet, aztán ugyanazt odaadják egy barátnak. Azt mondják, hogy te gyártsál ezt vagy azt, aztán az állam minden intézménye a hasonló termékek közöl kizárólag azt rendelheti meg. Ám ezek az agyontámogatott cégek teljesen életképtelenek a nemzetközi piacon, hisz nem szoktak hozzá a versenyhez, nem tudnak exportálni, nem hajtanak hasznot az államnak, épphogy az államból élnek. Nézzük meg, mi lett Simicska Lajos tízmilliárdos bevételű cégeivel a G-nap után?! Fulladoznak, csak addig voltak ezek erős cégek, amíg az állam gondoskodott róluk.

- Mellár Tamás korábban miért vonzódott a Fideszhez, miért látott jövőt ebben a pártban?

- Ma is úgy látom, hogy 1998 és 2002 között a Fidesz – ha hibázott is – jó úton járt. A kormány figyelt a holdudvarához kötődő szakemberek véleményére, okos gazdaságpolitikát folytatott, a GDP 53 százalékára leszorították az államadósságot, nőttek a bérek, csökkent a munkanélküliség. Aztán jött a választás, és a nyugdíjasoknak 19 ezer forintot ígérő szocik legyőzték a Fideszt. Akkor Orbánnal történt valami. Rájött, hogy ha még egyszer hatalomra kerül, olyan rendszert kell kiépítenie – akár a demokratikus jogok megnyirbálásával –, amit nagyon nehéz megbuktatni, a választókat pedig populista húzásokkal kell átverni. A 2010-es választás után a Századvégnél írtuk az elemzéseket és a tanulmányokat a magyar gazdaságról és arról, merre felé kell haladnunk, ám azokra már senki sem volt kíváncsi. Ebből lett elegem, és felálltam. Még a trafik-, meg a földmutyi előtt, mégis azt mondom, korábban kellett volna, már akkor, amikor Orbán választás előtt lepaktált az ország oligarcháival, abból már tudhattam volna, mi fog történni.

- Tegyük fel, hogy létrejön az összefogás és az ellenzék legyőzi a Fideszt. Utána az a sokféle párt miképp tud majd együtt dolgozni?

- Mindig azt mondom, hogy ha a tárgyalófelekben megvan a szakmaiság és a tisztesség, akkor bármit meg tudnak beszélni, és találnak megoldást a kompromisszumra. A V18 most azon dolgozik, hogy a leendő kormánynak milyen minimálprogramot kell vállalnia. Ha a minimumprogramban nem lesz egyezség, akkor a kormány hamar megbukik.

- Mi van, ha látja, hogy a következő kormány pártjai megint csak lepaktálnak az oligarchákkal?

- Az megint nem visz sehová, csak korrupcióhoz.

- De hát minden országban megtörténik ez…

- Igen, általában megtörténik, de fejlődés, sikeres modernizáció csak ott van, ahol ezt az összejátszást a minimálisra szorítják. Nekem közgazdászként, értelmiségiként, morális lényként küzdenem kell, hogy ezek a paktumok ne jöjjenek létre és ne működjenek.

 

Ungár Tamás írása a Népszavának / nepszava.hu