Azt, hogy mi az amerikai álom, nagyjából mindenki tudja. Vajon mi a magyar álom általában és az egyes személyekre lebontva? Ez már egy érdekesebb kérdés, és mielőtt belevágnék abba, hogy szerintem mi (lehetne) a magyar álom, érdekes lehet megnézni, mit gondolnak erről általában a magyarok.

Annál is inkább, mert még tava… izé, 2017-ben a Policy Solutions csinált egy nagy, átfogó felmérést a kérdésben, amiből kiderült, hogy például a magyarok mintegy harmadának vannak egyáltalán a jövőre vonatkozó álmai (a többieknek vagy nem is volt soha, vagy volt, de már nincs, ami szerintem elég szomorú). 

Érdekes módon a 40 éves kor jelenti a választóvonalat, kb. efölött érnek véget az álmok a magyarok jó részénél. (A 40+-os magyarok harmadának voltak álmai, de már elengedték őket. Nagy részük egyébként nő.) 

Ha már az előbb az Egyesült Államokkal indítottam, érdekes, hogy a magyaroknak csupán negyede dolgozik céljai elérése érdekében, nagyjából ugyanennyien az „uram-bátyám” viszonyban (azaz a család, ismerősök segítségében) bíznak, míg a többiek várják a csodát. 

Mire vágyik a magyar? 

Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni a választ, akkor röviden a Kádár-rendszerre. Legalábbis a felmérésben minden negyedik megkérdezett szerint ez volt az elmúlt 100 év álomkora. (Elsősorban az idősebb, alacsonyabb végzettségű, jellemzően falvakban élőkre mondható ez el.) 

De engem a múltnál jobban érdekel a jövő (már ha nem egyfajta újragondolt Kádár-rendszer a jelen és a jövő is, mert az annyira nem érdekel), és ezen a téren a magyarok nem túl pozitívak: kétharmaduk vagy kifejezetten csalódott vagy rezignált, és csak a maradék optimista. 

Ha a jövőről van szó, akkor a magyarok fele szerint ezt mi magunk, illetve a személyes kapcsolatok segíthetik, minden negyedik megkérdezett viszont erősen bízik ilyen téren az Európai Unióban. (Kevésbé a kormányban, tízből négyen ugyanis az kifejezetten gátolja álmai megvalósulásában.) 

Osztrák életszínvonal? 

Történelmi és földrajzi okokból jellemzően Ausztria számít(ott) követendő példának és elérendő célnak. A mindenkori kormányok is állandóan ezt lengették példaként, rendszeresen készülnek felmérések – szóval a szomszéd a nyugati jólét mércéjének számít Magyarországon.

Apropó felmérés, legutóbb éppen a GKI gazdaságkutató mérte fel a helyzetet és arra jutott, hogy Magyarország nemhogy közelítene Ausztriához, de az életszínvonalat tekintve egyre messzebb kerül tőle. 

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. 

Ezzel 2017-ben elértük el újra az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4%-át). Jelenleg a magyar fejlettség az osztráknak nem a felén (53,4%), hanem a harmadánál is kisebb szinten (28,7%) áll. 

Álomfizetés és határátkelés 

Ha álom, akkor a legtöbb embernek az anyagiak ugranak be. A Policy Solutions felmérése szerint „a magyaroknak a jövedelem területen nem csak a valós fizetésük, hanem még az álmaik is jócskán elmaradnak a nyugat-európai mindennapoktól: a válaszadók mindössze 12 százaléka felelte azt, hogy 500.000

forintnál nagyobb összegből tudná csak fedezni a kiadásait, amennyiben álmai életét élhetné”. 

Ugyanakkor minden negyedik magyar 300.000 és 500.000 forint közötti összeget jelölt meg, mint álmai életének biztosítékát, míg 36 százalék azt mondta, ehhez elég lenne havi nettó 200.000 - 300.000 forint. (Nem csoda, hogy annyian érzik úgy átszámolva az ezerpárszáz eurós nyugati fizetéseket, hogy határátkelők lesznek, sokszor nem véve figyelembe a megélhetés költségeit.) 

Minden ötödik fiatal számára a külföldre költözés az egyik legfontosabb álom. Különösen igaz ez Észak-Magyarországon. Talán ehhez kapcsolódik az is, hogy Magyarország boldogulásáért a hatvan éven felüliek akarnak a leginkább tenni (noha még közülük is csupán 5 százalék). A harmincas korosztálynál ez az arány alig 1 százalék. 

A magasabb fizetéseket és nyugdíjakat jelölték meg a legtöbben (minden második megkérdezett) arra a kérdésre is, hogy mi kellene ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva egy virágzó ország lehessen. 

Ezt követte az egészségügyi rendszer javulása (egyharmad válaszadó), míg 27-27 százalék úgy látta, ehhez Magyarországnak gazdaságilag erősödnie és modernebbé kell válnia, illetve csökkenteni kell a korrupciót. 

Na de akkor mi a magyar álom a magyarok szerint? 

A magyar álom nem áll közel sem amerikai önmegvalósításhoz, sem a keleti társadalmak hagyományosabb felfogásához, annál inkább a nyugat-európai értékekhez (aligha véletlen, hogy 44 százalék szerint utóbbihoz kellene hasonlítanunk, míg ugyanennyien úgy vélték, az országnak saját útját kellene járnia). 

Az európai országok közül legnagyobb arányban a magyarok azt szeretnék, ha az ország Ausztriához (24%) vagy Svájchoz hasonlítana (22%), majd Németország (11%) valamint a skandináv országok (10%) következnek a sorban. 

Angliát a válaszadók mindössze 7 százaléka választotta, míg Franciaországra vagy Oroszországra a megkérdezetteknek csak a 2-2 százaléka szeretné, hogy hasonlítson. Viszont 22 százaléknyian egyetlen országot sem tudtak vagy akartak megnevezni. 

A magyarok tehát anyagi jólétre és egészségre vágynak, ezt a saját és a nyugatos értékek kombinációjával gondolnák elérni. Elsősorban a saját személyes jóléte, biztonsága érdekli a magyarok elsöprő többségét, nem pedig az ország egészének a sorsa. 

„Összeségében a magyar álom legjobban úgy leírható, hogy a magyarok szeretnének 800 kilométerrel nyugatabbra – valahol az osztrák-svájci határon - élni: a Kádár-rendszer kiszámíthatóságában, biztonságában, társadalmi egyenlőségében, de Nyugat-Európa életszínvonalán” – összegez a Policy Solutions felmérése.

Mi az én magyar álmom? 

Miután a poszt elején tovább gondolást ígértem, most jöjjön az, szerintem milyen lenne a „magyar álom”. 

Nekem a magyar álom egy olyan ország, amely nem összeszerelőüzem, hanem (felmérve földrajzi helyzetét és az abból adódó lehetőségeket) sokkal inkább az oktatásra, a nyelvtudásra, az innovációra épít. 

Kicsit olyan, mint Észtország, ahol évek óta létezik az e-residency, lehetővé téve külföldiek számára, hogy digitális lakosok legyenek. Ahol az internet alapvető emberi jog, ahol a kormány és a parlament gyakorlatilag nem használ papírt. 

Az észteknél az egészségügyi adatokat felhőben tárolják, gyakorlatilag mindenki online intézi az adóügyeket, és a tervek szerint 2022-re teljesen eltűnhet a készpénz. 

Szóval a magyar álom nekem egy nyitott, befogadó, a törvényeit mindenkivel egyformán betartató és a jogokat garantáló ország, amely képes kihasználni az Európai Unión belüli földrajzi helyét, vonzani (és befogadni) a külföldi határátkelőket, európai látókörű, nyelveket beszélő polgárokat nevelve. (Mondom, hogy álom.) 

Ami az anyagiakat illeti, azt gondolom, jó lenne, ha csökkenne a társadalmon belüli szakadék. Szerintem a legtöbben aláírnák azt, ha kényelmesen, normális mennyiségű munka mellett élve évente egyszer-kétszer eljuthatnának pihenni valahova, pár évente le tudnák cserélni az autót és nem kellene hónap végén a számlát nézegetni, mert hiába nem nézték az árcédulát a bevásárlásoknál, biztosak benne, hogy maradt rajta. 

Alighanem ez röviden összefoglalva nem más, mint egy nyugat-európai középosztályi lét -  halászlé paprikás csirkével meg hát na…

Forrás: hataratkelo.blog.hu