Mi alapján húzzuk be az X-et? Választói motivációk és a pártok percepciói a kampányfinisben
Rengeteg szó esik a közbeszédben a pártpreferencia adatok alakulásáról és a várható erőviszonyokról a 2026-os választások kampányfinisében. Anekdotális bizonyítékok és benyomásokon túl azonban kevés friss adat áll rendelkezésre arról, hogy pontosan milyen megfontolások és motivációk vezérlik a magyar választókat, amikor az urnákhoz járulnak április 12.-én.
Az Europion legújabb kutatásának célja, hogy ezt a motivációs térképet megalkossa országosan reprezentatív kérdőíves adatok segítségével.
A kérdőív első kérdésében különböző szempontok fontosságát értékelték a válaszadók a pártválasztásuk mögött. Az adatok alapján megállapítható, hogy a választók számára a legfőbb mozgatórugót a jelenlegi politikai rendszerhez fűződő viszonyuk, a pártok közpolitikai elképzelései, valamint a párt és vezetőinek viselkedése, stílusa jelentik. A megkérdezettek több mint fele (mindhárom esetben 55%) nyilatkozott úgy, hogy ezek a szempontok “nagyon fontos szerepet” játszanak a döntésében. Szorosan követi ezeket a a párt által képviselt ideológia és világnézet (53%). A fentiekhez képest relatív kevesen tartották “nagyon fontosnak” a párt miniszterelnökének személyét (47%) valamint a taktikai megfontolásokat (31%) a választás során.
A politikai táborok összehasonlításában azonban éles választóvonal mutatkozik meg: míg a kormánypárti szavazók körében az ideológia (64%), a párt programja (60%) és a miniszterelnök-jelölt személye (58%) a leginkább meghatározó, addig a Tisza Párt szimpatizánsait elsősorban a jelenlegi politikai rendszerről alkotott (negatív) véleményük (77%) és a Tisza párt programja (70%) motiválja. Korosztályok tekintetében érdekesség, hogy a miniszterelnök-jelölt személye a legidősebb, 60 év feletti korcsoportban kiugróan fontos (59%), míg a 16-29 éves fiataloknak csupán 34%-a tartja ezt kiemelten lényegesnek. Településtípusok szerint is jelentős az eltérés: a falvakban élők 53%-a, a budapestieknek viszont csupán 45%-a tekinti nagyon fontosnak a listavezető személyét. A jövedelmi helyzet szintén differenciál: a magas jövedelműek körében a párt programja kiemelkedően fontos (66%), míg az alacsony jövedelműeknél ez az arány csak 50%-ot ér el.

A kutatás második része különböző, a sikeres kormányzással kapcsolatos széles körben osztott elvárásokról kérdezte a válaszadókat. A Fidesz-KDNP esetében a teljes népesség 44%-a ért egyet azzal, hogy a kormánypárt alkalmas az ország vezetésére, míg 43%-uk vitatja ezt. Ezzel szemben a Tisza Párt megítélése ezen a téren kedvezőbb: a válaszadók 52%-a tartja alkalmasnak az ellenzéki erőt a kormányzásra, és csupán 29%-uk gondolja az ellenkezőjét. A stabil kormányzás képességét illetően is hasonló mintázat rajzolódik ki. A Fidesz-KDNP által nyújtott stabil kormányzásba a társadalom 42%-a bízik, míg a Tisza Párt esetében ez az arány 50%. A demográfiai bontások itt is beszédesek: a Fidesz kormányzóképességét leginkább az alacsonyabb végzettségűek (53%) és a falvakban élők (49%) ismerik el, míg a Tisza Párt alkalmasságát a diplomások (64%) és a budapestiek (59%) értékelik a legmagasabbra. A jövedelmi olló is tetten érhető az értékelésekben: a magas jövedelműek csupán 34%-a tartja alkalmasnak a Fideszt a vezetésre, szemben az alacsony jövedelműek 51%-ával.
A politikai táborok közötti polarizáció ezen a ponton is extrém méreteket ölt: a kormánypártiak 84%-a bízik saját pártja alkalmasságában, miközben a Tisza szavazóinak 91%-a hisz saját politikai közössége hasonló képességében kormányra kerülésük esetén. Ezzel szemben a Tisza-szavazók 79% nem tartja alkalmasnak a jelenlegi kormánypártot és érdekes módon a kormánypártiak esetében a Tiszára nézve csak 66% (míg további 12% semleges értékelést adott) ez az arány.
A demokratikus normák tiszteletben tartása és a társadalmi kohézió (“megosztottság csökkentése”) megteremtése terén a választók meglehetősen kritikusan viszonyulnak a jelenlegi kormánypárthoz. A teljes népesség 40%-a gondolja úgy, hogy a Fidesz-KDNP tiszteletben tartja a demokratikus normákat és csupán 35%-uk hisz abban, hogy képes csökkenteni a nemzet megosztottságát. Ezzel szemben a Tisza Párt esetében a válaszadók 53%-a látja biztosítottnak a demokratikus kereteket, és 48%-uk reméli a társadalmi árkok betemetését.
Az ország érdekeinek képviseletében is jelentős az eltérés: arra az állításra, hogy a párt ‘Magyarország érdekeinek megfelelően politizál’, a Fidesz esetében a társadalom 43%-a, a Tisza esetében pedig 52%-a válaszolt pozitívan. Érdekesség, hogy a nők körében a Tisza Párt megítélése a demokratikus normák tiszteletben tartása terén kritikusabb (49%), mint a férfiaknál (58%), míg a Fidesz esetében ez az arány kiegyenlítettebb a nemek között. A médiafogyasztási szokások is erősen korrelálnak a percepciókkal: a híreket intenzíven (több mint napi 1 órát) fogyasztók sokkal kritikusabbak a Fidesz demokratikus elkötelezettségével kapcsolatban (60% adott kifejezetten kritikus értékelést), mint azok, akik egyáltalán nem követik a híreket (46%).

A két legnagyobb politikai erő általános imázsát vizsgálva a magyar választók szemében egyértelmű kontrasztok rajzolódnak ki.. Mindezt egy asszociációs térképen keresztül mutatjuk be, amelynek keretében egy sor (összesen 18) jelző közül a válaszadók szabadon kiválaszthatták, hogy melyek jellemzőek a Fidesz-KDNP-re és melyek a Tiszára.
A Fidesz-KDNP-hez társított leggyakoribb jelzők a teljes népesség körében a korrupt (54%), a hataloméhes (54%), a megosztó (51%) és a veszélyes (43%). Ugyanakkor a pragmatikus kormányzóképességet elismerve a válaszadók 36%-a tapasztaltnak, 31%-a pedig harciasnak látja a kormánypártot. A populista, demagóg jelzőt a társadalom 30%-a aggatja a kormánypártra. A saját szavazótáboruk értékelései értelemszerűen ettől jelentősen eltérnek: a kormánypártiak az átlagnál jóval nagyobb arányban nevezték meg a hazafias (57%), a tapasztalt (64%) és a hiteles (51%) jelzőket. A Fidesz megítélésében az iskolai végzettség éles határvonalat képez: míg az érettségivel nem rendelkezők 29%-a tartja hazafiasnak a kormánypártot, a diplomások körében ez az arány mindössze 15%. Ezzel szemben a Tisza Párt imázsa a teljes népesség körében inkább a modernizációhoz és a nyugati orientációhoz kapcsolódik: a leggyakoribb említések a modern, fiatalos (49%), az európai (45%) és a demokratikus (35%). A párt megosztó jellegét azonban a válaszadók 35%-a szintén megjelölte. A Tisza szavazói körében kiugróan magas az európai (83%) és a modern (82%) jelzők aránya, míg a kormánypárti szavazók a Tiszát elsősorban hataloméhesnek (71%) és veszélyesnek (67%) tartják. Érdekesség, hogy a Tisza modern, fiatalos imázsa leginkább a diplomások (58%) és a 16-29 éves korosztály (63%) körében rezonál a leginkább, míg az 50 év felettiek kevésbé azonosítják ezekkel a jelzőkkel (41-46%).

A felmérés kitért a különböző közpolitikai területekkel kapcsolatos lakossági várakozásokra is, attól függően, hogy a jelenlegi kormánypárt vagy a Tisza Párt alakíthat-e kormányt az áprilisi választásokat követően. Amennyiben a Fidesz-KDNP folytatja a kormányzást, a társadalom jelentős része romlást vár a gazdasági és megélhetési kérdésekben. A makrogazdaság helyzetének romlására a teljes népesség 49%-a számít, míg a lakhatási válság elmélyülését 45%-uk vizionálja. A lakhatás kérdése különösen a legfiatalabb, 16-29 éves korosztályt érinti érzékenyen, akiknek 60%-a várja a helyzet további romlását a jelenlegi kormányzat alatt, ami a diplomások (55%) és fővárosiak körében is kiugróan magas (49%).
Az adópolitika terén is a pesszimizmus dominál: 44% vár romlást. A családtámogatások rendszere az egyetlen olyan vizsgált terület, ahol a relatív többség (39%) stabilitást, változatlanságot vár, a kormánypártiak 73%-a pedig egyenesen további javulást remél. Egy esetleges Tisza-kormányzás esetén a gazdasági várakozások lényegesen derűlátóbbak: a makrogazdaság helyzetének javulását a társadalom 47%-a, a lakhatási helyzet enyhülését pedig 41%-a várja. A nyugdíjrendszer esetében a Fidesz-kormányzástól a válaszadók 39%-a vár romlást, míg egy Tisza-kormánytól 42% remél javulást. Különösen érdekes a 60 év felettiek attitűdje: ők a Fidesz győzelme esetén csak 30%-nyian számítanak javulásra, míg a Tisza-kormány esetében 43%-os ez az arány.
A közszolgáltatások és a külpolitikai orientáció terén mutatkozik meg a legélesebb kontraszt a két politikai erő megítélésében. Egy újabb Fidesz-kormány esetén a legpesszimistább várakozások a Magyarország-EU viszonyt (a teljes népesség 56%-a szerint romlani fog), az egészségügyet (50%) és az oktatást (46%) érintik. Különösen a diplomások és a budapestiek körében magas azok aránya, akik további romlásra számítanak ezeken a területeken. A gyermekvédelem helyzetének romlását a válaszadók 42%-a prognosztizálja a jelenlegi kormánypárt újrázása esetén.
Ezzel szemben egy Tisza-kormánytól a társadalom jelentős része radikális fordulatot remél: a Magyarország-EU viszonyban a teljes népesség 61%-a vár javulást, az egészségügyben 53%, az oktatásban pedig 51% számít pozitív elmozdulásra. A gyermekvédelem terén is a javulást várók vannak többségben (54%). A bevándorlás kérdése ugyanakkor megosztja a válaszadókat: a teljes népesség 40%-a nem vár változást egy Tisza-kormánytól, azonban 35% jelentős romlást vizionál. Ez utóbbi arány a kormánypártiak körében kiugróan magas (74%), ami vélhetően nem függetlenül az elmúlt ciklusukban csúcsra járatott kommunikációs toposzoktól a bevándorlás körében.
Közel sem tűnik azonban ennyire kedvezőnek a kormánypárt helyzete a biztonságpolitika és honvédelem kérdésében, ami aggasztó visszajelzésként is felfogható az idei kampány kormánypárti témaválasztására nézve. Egy Fidesz-győzelem esetén ugyanis a teljes népességnek csak 31%-a várja a helyzet javalását, ami jelentősen elmarad a Tisza-kormánytól pozitív változást remélők 40%-ától.

*Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. március 16.-án vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1500 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A reprezentativitást biztosító eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokra vonatkozó visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fenti politikai táborokra vonatkozó bontások ezekre a visszaemlékezésekre támaszkodnak. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,6%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.
Kép forrása: Méltányosság - Blog.hu
















