A fény nem egyszerűen csak fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben, de egész életritmusunk vezérlője is. Nemcsak arról van szó, hogy például a nappalok és az éjszakák váltakozása irányítja a hormonrendszerünket. A nappalok és éjszakák határozzák meg óraállításainkat, naptárainkat, lényegében befolyásolja egész életritmusunkat. A fény hiánya vagy éppen túlzott jelenléte meghatározója kedélyállapotunknak és teljesítőképességünknek is. Cikkünkben megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy megfelelő fénymennyiség nélkül valóban veszélybe kerül-e a testi-lelki egészségünk? Ha igen, mit tehetünk ellene?

Szervezetünk melatonin szintje és következményei

Napjainkra tudományos cikkek sokasága született arról, hogy a fényhiány bizony erősen hat a biológiai óránk működésére. A szakemberek szerint szervezetünk melatoninszintje döntő szerepet játszik az alvás és az ébrenlét ritmizálásában, meghatározza egyebek mellett a bioritmusunkat és a hangulatunkat is.  A napsütéses órák számában bővelkedő nyári hónapokban az alacsony melatoninszintünk miatt nemcsak fittebbnek érezzük magunkat, de a hosszabb nappalok miatt később is fáradunk el. A napfény hiányában ellenben megnövekszik a melatonin termelődése, ami a sötét téli napokon fáradtságot, álmosságot és időnként bizony levertséget okoz.

Amitől a legtöbben félünk: a depresszió!

Az ősz vége felé már egyre többen panaszkodnak fáradékonyságra és lehangoltságra, de ennek jeleit tapasztalva még nem feltétlenül kell depresszióra gondolni.Amennyiben a fáradtság, a kedvetlenség, az éjszakai rossz alvás, ingerültség, étvágytalanság – mint leggyakoribb tünetek – állandósulnak, bizony készpénznek vehetjük, hogy kezdett eluralkodni rajtunk a depresszió.Legjellemzőbb megnyilvánulása az állandó álmosság, az örökös alváskényszer és a sok alvás ellenére továbbra is fennálló fáradtságérzet. A téli depressziónak nevezett betegséget szintén a melatonin hormon fényhiány következtében bekövetkező túltermelődése okozza. A depresszió nem kis mértékben veszélyezteti az európai társadalmat. A WHO közelmúltban közzé tett adatai szerint nagyjából 2020-ra az európai emberek leggyakoribb betegségévé a depressziós betegségek válnak.A depresszió tehát egy valóban létező mentális betegség, amelynek előrehaladottságafizikai megnyilvánulásokhoz is vezethet. Utóbbiak közül leggyakoribbak a fejfájáshoz, emésztési zavarokhoz, egyes esetekben súlyos elhízáshoz vezető panaszok.

Mit tegyünk ellene?

A téli depresszió egyik leghatékonyabb gyógyítási módja az, ha annyi időt töltünk a szabadban és természetes fényben, amennyit csak tudunk. Nincs olyan asztalhoz kötött, vagy valamilyen zárt térben végzett munkakör, amelynek ebédidejét ne tudnánk a szabad levegőn tölteni. Ha tehetjük, a hétvégéken kiránduljunk sokat és ebben az eső sem lehet akadály. A depresszió elűzésére még egy esernyős séta is pozitívan hat. Nagyon sokat segíthetnek a különböző gyógynövényekből készült készítmények is. Az orbáncfüvet, levendulát, citromfüvet és a csipkebogyót kifejezetten javasolják a depresszió ellen, mert azon túl, hogy nincs semmi mellékhatásuk, függőséget sem okoznak. Ha van rá módunk, otthonunkat alakítsuk ki úgy, hogy minél több fény jusson be otthonunkba. Ma már a nagy nyílászárók rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek, ez tehát nem jelenthet akadályt. A tetőterek különösen alkalmasak világos terek kialakítására, a modern tetőablakoknak köszönhetően.

Terápiás kezelések is segíthetnek

Az egészségügyi szakemberek szerint depresszióval küzdő embereken sokat segíthet a rendszeres polarizáltfény-terápia, amely rendkívül pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre. Egy polarizáltfény-terápiás ágy – vagy más néven fényágy – képes szervezetünk immunitásért felelős erőinek mozgósítására, illetve olyan öngyógyító folyamatok megindítására, amelyek hatékonyan tudnak fellépni többek között a depresszió által okozott egészségügyi panaszokkal szemben is.