h i r d e t é s

Mikor kell önkényuralmi rendszer megalapozását feltételezni?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Mikor kell önkényuralmi rendszer megalapozását feltételezni?

2018. október 11. - 10:15

 

Akkor, amikor a zavaros körülmények között megválasztott, és hatalmat bitorló kormányfő ellép a nemzetközi joggal összhangban álló törvénytől.

A 2011. évi civil törvény, illetve a 2013. évi polgári törvénykönyv a nemzetközi jogrenddel összhangban „frissen” szabályozta a tagsággal rendelkező jogi személy egyesületek működését, törvényességi felügyeletét, adataik nyilvánosságát.

Joggal feltételezhető, hogy ezen túl minden korlátozás, kötelezés, tiltás konkrét politikai céllal került napirendre.

Mindez különös, ha arra gondolunk, hogy a Fidesz–KDNP koalíció terjesztette elő és fogadta el a civil törvény bevezető indoklását, miszerint „az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”.

A törvény „az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű illetve közhasznú tevékenységük támogatása érdekében” született.

Messzire vezető hatalmi szempontokat kell feltételezni, ha a zavaros körülmények között ugyan, de hatalmon maradt kormányfő ellép a nemzetközi joggal is összhangban álló törvénytől.

Az intézkedések közvetlen politikai célokat szolgálnak.

A civil szervezeteket felosztják, hasonlóan, mint az egyházaknál a „bevett” és a „többiek” kategóriára, együttműködő (kormánypárti) és nem együttműködő (ellenzéki, ellenséges) szervezetekre.

Ez a felosztás jogi legitimációt ad az együttműködő szervezetek további feltőkésítéséhez, illetve a nem együttműködők hatalmi zaklatására, akár a szervezetalakítási jogok korlátozására is.

Az 1972-es alkotmány-módosítással analóg módon a NER az illiberális demokrácia és a magyar emberek érdekeinek megfelelően biztosítaná az egyesülési jogot. Vagyis megsemmisülne ez a fontos alapjog.

A civil törvényben nevesített úgynevezett közvetlen politikai tevékenységet végző civil szervezetek közül teljes legitimitást kapna a CÖF és a többi GONGO (tehát a kormány által szervezett nem-kormányzati szervezet, amelyeket a közbeszéd ál civileknek nevez.

Korlátozzák viszont az ellenzéki pártok és a civil szervezetek kapcsolatát.

Adminisztratív és kommunikációs eszközökkel megnehezítenék az önkormányzati és polgármester választásokon a civilek jelöltállítását, egyes jelöltek támogatását, a kampányokban való aktív részvétel lehetőségét.

Az Alaptörvény az átláthatóságot a közpénzekkel összefüggésben írja elő.

Messzire vezető kérdés, ha politikai szempontból szabályozzák a magánpénzek felhasználásának átláthatóságát, nem is szólva arról, hogy a transzparencia mai előírásai is nagy terheket raknak az érintett szervezetekre.


 

h i r d e t é s