Az árspaka vége

Miután a kormány anyagilag nem vállalt szerepet, hanem ennek több tízmilliárdos költségeit a piaci szereplőkre tolta, kódolva volt az összeomlás. Már csak azért is, mert a hatósági kiskereskedelmi ár mellett még 2022 elején a nagykereskedelmi árat is 480 forintban rögzítették. Ez már csak azért is problémát okozott, mert emiatt a forgalom 30 százalékát kitevő üzemanyagimport jórészt eltűnt. Miután a Mol százhalombattai finomítóját karbantartások miatt többször leállították, végül a csökkentett kapacitás és az elolvadó tartalékok tarthatatlan állapothoz, áruhiányhoz vezettek, így december 6-án éjszaka végül eltörölték az ársapkát.

A megugró keresletre reagált a kormány

Ha visszatekintünk a havi adatokra, akkor a statisztikákból egyébként nagyon szépen kirajzolódik, hogy a piacon mikor mi történt. Az év elején meglóduló világpiaci áraknak köszönhetően a magyar üzemanyagárak hirtelen nagyon olcsók lettek, s ezért a nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépjárművek is nálunk tankoltak. Emiatt például márciusban a gázolaj forgalma a korábbi évekhez viszonyítva nagyjából 35 százalékkal ugrott meg. Nem véletlenül alakult ki ekkor ebből az üzemanyagtípusból hiány, és zárták ki a 7,5 tonnánál nehezebb és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú járműveket a 480-as dízelt tankolók köréből.

Szinte biztos, hogy a forgalmi adatokat figyelembe véve döntöttek május végén a következő szigorításról. A hazai és a környező országok árai közötti olló akkor is jelentősen kinyílt, így az üzemanyagturizmus megugrása járulhatott hozzá a korábban soha nem látott havi forgalomhoz. Nem véletelen, hogy május 27-étől csak a magyar rendszámú járművek voltak jogosultak a 480-as üzemanyagokra. Más kérdés, hogy ezek az intézkedések sem vezettek olyan drasztikus forgalomcsökkenéshez, ami megoldhatta volna az import hiányát.

Az utolsó pillanatban még sokan teletankolták a kocsit

A forgalmi adatok arra is rávilágítottak, hogy a benzines autók között a magyar rendszámú magánhasználatban lévő járművek felülreprezentáltak voltak, így nem meglepő, hogy a 95-ös forgalma ősszel is viszonylag élénk volt. A már novemberben is tapasztalható üzemanyaghiányt látva szinte biztos volt, hogy eltörlik a hatósági árakat, így aki talált a kutakon üzemanyagot igyekezett ezt kihasználni és legalább a járműve tankjában minél nagyobb mennyiséget felhalmozni az olcsóbb benzinből. (Vélhetőleg sokaknak van az ismeretségi körében olyan, aki próbált ezen felül is tartalékolni leszívva a benzint a tankból, ami megint csak tovább növelte a keresletet - szerk.)

Miközben a benzinforgalom az év végén is élénk volt, a statisztikákat böngészve a gázolajnál már lassulást láthattunk, és az őszi hónapokban a forgalom elmaradt a korábbi évekétől. Ez feltételezhetően kisebb részt tudható be annak, hogy egyre kevesebben tankolhattak ársapkás dízelt, valószínűbb, hogy inkább a gyengülő gazdasági aktivitással, a negyedéves bázison visszaeső GDP-vel van összefüggésben. Ugyanakkor a decemberi számok jelzik, hogy az olcsó árak kivezetése előtt még a gázolajnál is lehetett egy utolsó nagy roham.

Ha éves összehasonlítást nézünk, akkor 2022 mindkét üzemanyagtípusnál rekordfogyasztást hozott, igaz a korábbi évekhez képest az első félévi 20 százalék körüli plusz a dízel esetén 10 százalék alatti lett. A 95-ösnél ugyanakkor nagyjából 10 százalékkal haladta meg a tavalyi literben számított forgalom a korábbi rekordnak számító 2019-es év számait.

Komoly változást várnak a szakértők

Az üzemanyagok kapcsán a szakértők rendre elmondják, hogy közgazdasági szempontból árrugalmatlan terméknek számít, ami azt jelenti, hogy a forgalom és az ár között gyenge a kapcsolat, tehát nagyon drága üzemanyagárak mellett is viszonylag jelentős marad a forgalom. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a mostani árak ne ösztönöznének tudatosabb járműhasználatra, vagy az olcsóbb árak mellett ne használnák többet az emberek a kocsijukat.

A drága üzemanyag az első tapasztalatok szerint már megtette a hatását. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó, az elmúlt napokban számos helyen nyilatkozva arról beszélt, hogy a 480 forintos ársapka kivezetése után jelentősen csökkent a kutak forgalma, és januárban a korábbi évekhez képest is kevesebbet fogyasztunk. Mint a szakértő kifejtette, az ünnepek előtti időszakban a szállítás és a magánforgalom költsége nem volt annyira központi kérdés, viszont az ünnepek után egyértelművé vált, hogy a forgalomra most már sokkal jelentősebb mértékben hat az üzemanyag ára. Szerinte a januári számokban már a korábbi évek fogyasztási adatai alatti szintet fogunk tapasztalni, hiszen az árak viszonylag magasak és ma már elsődlegesen ezek határozzák meg az üzemanyagigényt.

Elsőből utolsók, így lett nálunk a legdrágább az üzemanyag

Azt is hozzá kell tenni, hogy az ársapka eltörlése után hirtelen a régió legdrágább üzemanyagát kapták a nyakukba a magyar autósok. Ebben számos tényezőnek van szerepe, többek között a termékre rakódó extra terheknek. Így például annak, hogy Európában nálunk a legmagasabb az áfakulcs, de a szektort is érintő különadókat is részben a végfogyasztók fizetik meg. Ugyan a forint gyengülése miatt akár további jövedéki adóemelés is jöhet (miután az uniós szinten euróban megállapított értéket jelenleg nem érjük el), miközben ez a tétel a kiskereskedelmi ár közel ötödét teszi most is ki. Eközben az árban korábban literenként nagyjából 2 forintot kitevő készletezési díj mértéke is a duplájára nőtt január 1-jétől.

Az is közrejátszhatott abban, hogy a régióban nálunk a legdrágább a benzin, hogy a november végi pánikban lemerülő készleteket valószínűleg az ismét beindított importból próbálták visszatölteni. Értelemszerűen a régió legdrágább ára ösztönzőleg hatott, így ma már sehol sincsenek ellátási problémák. Ami ugyanakkor bosszantó, hogy ennek ellenére sem közeledtek a hazai kutak árai a környező országok szintjéhez. Éppen ezért a határ menti településeken most mindenki külföldre jár üzemanyagért, és nem csak a magánszemélyek, de a hírekben szerepelt olyan határmenti település, amely az önkormányzat járműveit is Romániában tankolja.

Az mfor.hu év végén megszólaltatta Grád Ottót, a szakember bizonytalan olajpiacot prognosztizált, a járvány miatti kínai kereslet ugyan visszaeshet, ám az OPEC tartós áresésben nem érdekelt. Így a MÁSZ főtitkára úgy vélte, hogy az első félévben a Brent ára 70 és 90 dollár közti sávban mozoghat. Amennyiben ez így maradna, akkor két másik fontos tényező még hathat az üzemanyagok árára, egyrészt a forint árfolyama, amely ugyan most stabil, ám több elemző is jövőbeli drágulással számol. A másik a finomítói marzs növekedése, amely miatt drágulhatnak a végtermékek. Erre pedig azért lehet esély, mert a február 5-én életbe lépő újabb szankciók keretében kitiltják az Európai Unióból a feldolgozott olajipari termékeket, így az üzemanyagokat is.

Gázolajból Európa korábban nem volt önellátó és a felhasznált mennyiség tizede Oroszországból érkezett, így a lépés, ha nem is okoz piaci zavarokat, a feldolgozók számára lehetőséget nyújthat az árrés növelésére. Ez pedig értelemszerűen a magyar piacon is éreztetné a hatását. Érdemes megjegyezni, hogy a globális folyamatok lesznek ugyan a meghatározóak, ám abban az esetben, ha a töltőállomások komoly visszaeséssel szembesülnek, beindulhat bizonyos fokú árverseny. Ennek révén a hazai és a régiós árak közeledhetnének egymáshoz. (mfor.hu)