h i r d e t é s


Miniszter úr! Ne "szórakozzon" emberek tömegeinek életével!

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Miniszter úr! Ne "szórakozzon" emberek tömegeinek életével!

2018. július 10. - 08:40

 

A média manipulál, mondjuk gyakran. Valójában a médiát manipulálják, s rajta keresztül az embereket.

Forrás: PestiSrácok

Placebohatás értelmezése: szőlőcukor is lehet, értelmetlen, reklámkifejezés a tájékozatlan betegeknek. Egyszóval üzleti, pénzcsináló hitegetés.

A kormányzati média képviselői általában tájékozott, értelmes emberek, akik mindenhez konyítanak egy kicsit, de igazából semmihez nem értenek, a pszichiátriához és a gyógyszerkutatáshoz a legkevésbé.

Magyarországon a legutóbbi időkig dívik „felvilágosító” műsorokat készíteni a depresszió és pánikbetegség kapcsán, azokban újra és újra azt sulykolják az emberek fejébe, hogy a modern antidepresszívum mindenre megoldás. Híres emberek vallanak arról, hogy X orvos meggyógyította őket egy csodagyógyszerrel, holott X doktor csak ugyanazt tudja felírni, amit a családorvos. Mindez jelentősen megnöveli az antidepresszánsok placebohatását.

A magyar királyi televízió reklámjainak többsége drága és jobb esetben nem ártalmas gyógyszerjellegű készítmények vásárlására buzdít!

Mindennapos történet, hogy valakire, mert időnként szorong, rásütik a pánikbeteg címkét, s onnantól automatikusan kapja az antidepresszánskezelést. A beteg aztán szedi a szert, és mivel a szakember is meggyőzően állította, a tévében is azt mondják, az újságban is azt olvassa, hát hisz benne, hogy ő mostantól védett a „pánikkal” szemben. Csakhogy az esetek döntő többségében csupán a média által gerjesztett placebohatásról van szó, ami addig tart, amíg az illetőt nem éri egy olyan erős szorongató inger, amely már elsöpri a placebohatást. Ilyenkor a beteg rádöbben, hogy „már” nem hat a szer. Sosem hatott, csupán placebohatása volt. El tudja Ön képzelni, hogy ha egy szer valóban hatna, akkor csak azért visszaesne a „pánikbetegségbe”, mert elvesztené a hitét a gyógyszerben?

De minden eszmefuttatásnál meggyőzőbben mutatja a hit és a médiahatások összefonódását egy megtörtént híres eset, amit Krebiozen eset néven ismer a placebokutatás.

 

A Krebiozen eset

 

Az eset 1957-ben történt a Kaliforniai Egyetem kórházának onkológiai osztályán. Egy Wright nevű férfi limphosarcomában szenvedett teste tele volt mandarin nagyságú daganatokkal. Az orvosok szerint három nap volt hátra az életéből. Oxigénsátor alatt feküdt, katéteren keresztül táplálták. Haldoklása utolsó napjai egybeestek a Krebiozen nevű, nagyreményű gyógyszer hatástani vizsgálataival, és azon az osztályon is ki akarták próbálni (kevésbé súlyos betegeken), ahol Wright feküdt. Mikor fülébe jutott a hír, hogy a híres Krebiozent éppen itt akarják tesztelni, kikönyörögte kezelőorvosától, Bruno Klopfertől, hogy próbálják ki őrajta is a szert. Klopfer 1957-ben megírta: úgy vélte, hogy a beteg a hét végén úgyis meghal, a szerrel már ártani nem fog, s a beteg legalább abban a tudatban hal meg, hogy mindent megtettek érte. Így aztán adott neki egy Krebiozen injekciót.

Klopfert különösen érdekelték a rákbetegek, és érdemes róla tudni, hogy a Rorschach-teszt egyik nagy amerikai értékelő rendszerét ő dolgozta ki. Klopfer állította, hogy a teszt alapján meg tudja mondani, kikkel végez gyorsan, s kikkel lassan a rák. Ezt más vizsgálatok alapján el is hihetjük neki, ugyanis a rákkal való megküzdésben rendkívül fontos tényező – ezt későbbi vizsgálatokban bizonyították is – a gyógyulásba vetett hit és a küzdőszellem.

Hétfőn, mikor Klopfer munkába állt, nem hit a szemének: Wright a folyosón sétálgatott, és a betegtársaival csevegett. Daganatainak mérete a hétvége alatt a felére csökkent. Klopfer hirtelen azt gondolta, megtalálták a csodaszert. Ám amikor a többi beteg állapotát ellenőrizte, azoknál semmi változást vagy éppen állapotromlást talált. Klopfer már naponta beadta az injekciót Wrightnak, és a halálos beteg tíz nap múlva saját kis repülőgépén távozott otthonába. Wright két hónapon át teljesen tünet-mentes volt, de ekkor a sajtó hírül adta, hogy a klinikai vizsgálatok szerint a Krebiozen hatástalan a rák gyógyításában. Wright súlyos depresszióba zuhant, és testében a daganatok szinte azonnal ismét kifejlődtek.

Visszakerült a kórházba. Klopfert ekkor már a tudományos kíváncsiság is hajtotta, s azt mondta betegének, hogy a korábbi Krebiozen-szállítmány a szállítás során hatóanyagában károsodott. De most már van egy új, kétszer hatékonyabb Krebiozen.

A pár napi várakozás tovább fokozta Wright lelkesedését. Természetesen semmiféle új szállítmány nem volt, Klopfer ezúttal tiszta vizet adott be neki injekció formájában. Mint beszámolójában írta, a hatás hihetetlen volt. A daganatok még gyorsabban szívódtak fel, eltűnt a tüdővizenyő is, és Wright hamarosan ambuláns betegként kapta az injekciókat (a kezelésekre repülővel járt). Tünetmentessé lett.

Ekkor azonban hivatalos szervek leállították a Krebiozen kutatást, mert a szer hatástalanak bizonyult.

A hír természetesen elterjedt, s néhány nap múlva Wright ismét visszakerült a kórházba, és két nap múlva a szédületes tempóban kiújult betegségében meghalt. (Szendi Gábor: Depresszióbiznisz c. írásának szerkesztett kivonata).


 

h i r d e t é s



h i r d e t é s

betöltés..