h i r d e t é s

Mit álmodik a „nagy” ellenzék ebben az „összefogásos” propagandában, vagy a kis ellenzéknek milyen nagy álmai vannak?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Mit álmodik a „nagy” ellenzék ebben az „összefogásos” propagandában, vagy a kis ellenzéknek milyen nagy álmai vannak?

2019. január 16. - 16:57

 

„A nagy ellenzéki álom, kisstílű emberek nagyon hétköznapi reményei miatt bukhat el, vagy azon, hogy egyik-másik politikai párt vereséget akar mérni a másikra, csak azért, hogy az adott térfélen magát győztesnek kikiálthassa”!

A kép illusztráció! - Forrás: Depositphotos

Büki Ervin írására nem is reflektálnék, ha nem feltételezném, hogy ezekkel a közzétett gondolatokkal ő maga is vívódik. Reélem, legalábbis!

Szép sorok ezek, „gyalázat vagy alázat” címmel megfejelve. Jól fésült mondatok, kopaszra nyírt gondolatok. Mégis maradtak rajta „hajtincsek”, melyeket nem fogott az olló.

Ha nem ismerném és tisztelném munkásságát, ha nem nagy nyilvánosság elé tárta volna a cikkét, nem is tartanám érdemesnek a részleteivel sem, az egész írás mondanivalójával sem foglalkozni.

Mégis meg kell tennem, mert mindent elmond, kétségeit, lehetőségeket!

Éppen maga a lényeg marad titokban, hátha az olvasók jelentős része nem veszi észre benne a csúsztatásokat.

A cikk részletei, mondom, nem méltóak tételes kritikára, normális társadalmi, politikai körülmények között jogos követelmények lehetnének, már ami az „összefogás” látszatát illeti.

Viszont nem átlagos jogállami viszonyok között élünk, ezért bocsánat a kifejezésért, az írás félrevezetető, hamis!

Röviden, a jószándékú olvasó kedvéért, csak tőmondatokban válaszolok, mondhatjuk úgy is, kérdezek Büki Ervin cikke kapcsán.

Először: az összefogás zsigeri igénye az ellenzéknek nevezett hamis pártok részéről annyit ér, hogy elismerik, legitim, tisztességes képviselők és pártvezetők összefogása a tét, egy legitim, tisztességes, erkölcsileg is kifogástalan államszervezet képviseletében!

Másodszor: ha így van, a kormánypárt státusza tisztességes választásokon, tistességes alkotmányos alapokon történt, különben az ellenzéki urak segge alatt is inogna a szék. Gondolom, ezt az állásfoglalásukat a pénz és áruviszonyok elméletében lehet értelmezni, pénz beszél, ellenzék hallgat!

Harmadszor. kínlódik a szerző a komolytalannak tekintett (ő is ezt állítja) pitiáner ellenzéki honatyák összefogásának feltételeivel, a társadalom irántuk támasztott elvárásaival és egyebekkel. Úgy tesz, mintha ez a nyomorult társadalom nem tudná, hogyan és miért kerültek ellenzéki, most éppen összefogásra kárhoztatott lelkiismeretlen emberek a parlamentbe, a választások elcsalása után.

Negyedszer: nem áll tőlem távol, hogy tiszteletemet fejezzem ki azon keveseknek, akikben a parlamenti választások után maradt még annyi önbecsülés és a becsapott választók iránt tisztelet, hogy visszaadták szerzett, még érdemtelenebbül megtartott mandátumukat! Nem nevezem meg, mert nem a személyek számítanak, hanem a tisztességük.

Ötödször: úgy ír Büki Ervin erről az újabb szavazói „átverésről” mintha ennek semmilyen előzményei nem lettek volna és senki, sem itthon, sem külföldön nem bírálták volna, választási csalás történt, amelynek ők is olyan részesei, mit a kormánypártok! Legalábbis az eredményét tekintve.

Hatodszor: olyan szellemi, politikai környezetben beszél az írás ellenzéki összefogásról, amikor a fenti ellenvetéseimet már több külföldi, EU-s és más szervezetek vizsgálják, valószínűleg, előbb-utóbb következményei is lesznek!

Végezetül, bár lehetne ezeket részletezni.

Indulni akar EU parlamenti választáson, amikor az állam, amelyik EU tagja lett, az ellenzék közreműködésével már nem az az állam, amelyiknek a képviselői fizetésekért érdemes ringbe szállni. A pénzért igen, az ország rendbetételéért nem!

Mi lesz ennek a vége?

Semmi, eljátszatják ismét a néppel a választási cirkuszt, a FIDESZ magasan nyer, egy-két „összefogó” ellenzékinek adnak lehetőséget az EU havi, képviselői díjazásárét, hiszen jobban néz ki a dolog, ha demokrácia is van.

Ami nem Büki Ervin cikkéhez szól: az ő ellenzéki összefogói tüntettek Brüsszelben, annyira összefogtak, hogy az már felháborító: jogállamiságot kértek Orbán Viktor Miniszterelnök Úrtól, amikor állam sincs, csak úgy teszünk, mintha lenne.

Jó lenne tudni, ha összefognának Büki által is bírált személyiségek, hogy ha Orbán engedne nekik egy-két státuszt megszerezni, mi a bánatos Jóistent képviselnének az EU Parlamentjében.

Bennünket, a magyar társadalom sokszínű közösségeit biztosan nem. A magyar államot sem, mert az is csak idol!

Kapcsolódó cikkek: 

 

h i r d e t é s