h i r d e t é s

Mit elevenít fel a hadzs?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Mit elevenít fel a hadzs?

2020. november 12. - 17:50

Ábrahám és Mohamed (béke reájuk) életének eseményeit idézi fel a zarándoklat. A Hadzs Mekkában és a környező városokban zajlódik le.

Térjetek meg Zarándoklatra és Omrára Allahért. Ha akadályoztatva vagytok, küldjetek áldozati adományt, amit tudtok, és ne borotváljátok le fejeteket addig, míg az adomány célba nem ér. Aki köztetek beteg, vagy fejét nyavalya gyötri, az váltsa meg ajándéjkát böjttel, vagy élelemmel szegényeknek, vagy áldozattal. Ha felépültetek, aki Omrát végez és zarándokol, az adjon áldozati adományt, amit tud. Aki nem lel, az böjtöljön három napot a zarándoklaton és hetet, ha visszatért, összesen tizet. Ez szól azoknak, akiknek hozzátartozói nincsenek jelen a Sérthetetlen Szentélyben. Őrizkedjetek Allahtól és tudjátok, hogy Allah Szigorú Büntető. (Korán 2:196)

Hadzs, vagy Omra egy Ummát szolgáló kohézió. A Hadzs az évi rendszerességgel ismétlődő, Dzhu alHidzsa hónapban lefolytatott zarándoklatot jelenti. Az Omra a Dzhu al-Hidzsa hónapon kívüli zarándoklatra utal. Ez a Muszlimok számára az Iszlám egyik pillére, ahol a szertartások bemutatása mellett, emlékeznek Ábrahámra, Izmaelre és a Zemzem csodájára. Felidézik Mohammed (béke reá) napjait, aki megtisztította ezt a helyet a bálványoktól és visszavezette a vallást a „Hanif” útra. Találkoznak a Kába kövével, ami mindannyiuk Qiblája, függetlenül attól, honnan érkeztünk. Ez mind egyesítő erőként hat a Muszlimokra amellett, hogy a szertartásokat és imákat együtt végzik. Az éves kongregáció alkalmával 2-3 millió hívő számára nyílik lehetőség, hogy felfogásukat, véleményeiket megosszák egymással. Aki ezekben a napokban „Fitnát” tesz, és az egységet próbálja aláásni, nagy bűnt követ el.

Mert bizony a Safa és Marwa Allah Jelei. Aki zarándoklatra tér be a Házba (annak időszakában), vagy (azon kívüli időkben) Omrára, nem vét, ha körbejárja azokat. Ki engedelmesen teszi a jót, annak Allah a Hálás, a Mindentudó. (Korán 2:158)

Mekkában, a szentélyen belül található a Safa és Marwa dombja, melyek Allah Jelei. E kettő között futott hétszer Izmael anyja Hágár, hogy segítséget kérjen fia számára Allahtól (SWT). Egyszer egyik, másszor a másik domb tetején jelent meg neki Gábriel. Végül feltört a Zemzem forrás és megmenekültek. Erre emlékezve, a zarándokok is hétszer futnak a két domb között, majd élvezhetik a Zemzem vizét, ami a Szentély alagsorában van. A futás után a férfiak leborotválhatják fejüket, vagy legalább egy hajtincset hagyhatnak ott.

A hétszeri kerengés (Tawaf) a Kába körül egyrészt az ősi időket idézi, ahogy a rituálé szólt, másrészt emlékezés Mohamed visszatérésére Medinából Mekkába a Hudaybiyyai béke után. Fegyvertelen muszlimok ezreivel keltek át a sivatagon a Próféta vezetésével, majd Mekkába térve, ahova addig nem tehették be a lábukat, először négy kört tettek meg gyors, majd három kört lassú lépésben a Kába körül. A mekkaiakat megdöbbentette a látvány, hogy lehet ennyi erejük egy sivatagi átkelés után!
A Kábával szemben található az a hely, ahol Ábrahám állt fel imára. Amikor Ábrahám Izmael fiával megépítette az Egy Isten szolgálatára szánt Szentélyt, Allah (SWT) egy zárókövet küldött le, ami Őt szimbolizálja. Ezt építették be a Szentély sarkába. Nem bálvány, hiszen amorf, hanem szimbólum. Mohamed csak ezt hagyta meg, amikor a pogány kultuszok bálványait itt elpusztította, hogy a Ház eredeti funkcióját visszaállítsa:

Az első Ház, ami az embereknek lerakatott, Bekkában (található), áldásként és útmutatásként minden teremtmény számára. (Korán 3:96)

Ebben a nyilvánvaló bizonyságok, Ábrahám imahelye, s ki ide betér, biztonságban van. Allah iránti kötelessége az embereknek a zarándoklat, (de csak annak) akinek erre út nyílik. S ki tagad, hát Allah nem szorul teremtményeire. (Korán 3:97)

Bekka = Mekka

A női zarándokok, csak Muhrim, azaz olyan férfi személy kíséretében tehetnek eleget a Hadzsnak, aki férjük, apjuk, idősebb fiútestvérük stb.

Mekkáról annyit, hogy hagyományosan béke kell, hogy uralja, Ide háborúk szele nem törhet be, zarándokok még a bálványimádás idejében sem jöhettek ide fegyverrel, azóta pláne nem.

A mekkai szentélyen kívüli stációk:
Először Minába, majd Arafat hegye felé veszik az irányt. Itt a szakaszok közt a zarándokok tömeges jelenléte miatt lehet keveredés.
Arafat hegyén gyülekeznek a hívők, ahol ima és virrasztás után és Muzdalifába mennek. Mindenhol az adott időre eső imára felállnak. Mina és Muzdalifa között van az Al-Mughammas és Muhassir nevű völgy, ahol a zarándokok megkövezik a Sátánt szimbolizáló oszlopokat (dzsumurát). Ezek mind Allah Jelei (Sha’air Allah)
Itt lépett be a Sátán Ábrahám életébe, hogy megakadályozza a Monoteizmusra szólító küldetést. Még további események tartoznak ide Mohamed (béke reá) életéből, amikor a Próféta születésének évében Abraha abesszin hadvezér elefántokkal Mekka ellen vonult. Vezetőre volt szüksége a sivatagban. Bani Thaqif törzse, akik Lát bálványnak hódoltak, delegálta Abu Righalt az útra. Amikor elértek Al-Mughammas-ba, 5 km-re Mekkától, Abu Righal meghalt. Az Arabok mind a mai napig megkövezik sírját. Elátkozzák Bani Thaqifot is, mert saját Lat temploma megvédése érdekében képes volt együttműködést ajánlani a Mekkai Szentély lerombolásához.
Tudjuk, hogy Allah nem engedte Abrahának a Kába lerombolását. Madarak csapata zúdított kénköves esőt (sidzsil) a hadakra, akik elpusztultak.
A madarak támadása Muhassir helységben, a Muhassab völgyben történt Muzdalifa és Mina között.
Muslim Szahihja és Abu Daud szerint, a Próféta Búcsúzarándoklatán Muzdalifából Minába ment, de amikor Muhassir völgyébe ért, sietősebbre vette lépteit. Imam Nawawi ezt úgy magyarázta, hogy az elefánt incidens ott történt, ezért a zarándokoknak gyorsítaniuk kell azon a helyen, mivel Muhassir baljós hely. Imam Malik a Mu’atta c. munkájában a Prófétát idézve azt közli, hogy nyugodtan lehet tartózkodni Muzdalifában, de nem szabad elidőzni Muhassir völgyében.

Címkék: