h i r d e t é s

Működik az új balkáni gázvezeték, ami ellen az USA és az EU 15 évig hiába küzdött

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam
a- a+

Működik az új balkáni gázvezeték, ami ellen az USA és az EU 15 évig hiába küzdött

2021. január 05. - 17:16

Január elsején este hatkor Alekszandar Vucsics szerb elnök átadott egy új gázvezetéket, ami alapjaiban változtatja meg az energetikai kereskedelmet a térségben. A vezetékből októbertől Magyarországra is érkezik gáz, és ezzel új korszak kezdődik a hazai ellátásban is. Az új szakasz átadásával nagyon közel került Oroszország ahhoz, hogy befejezze az Ukrajnát elkerülő, és az egész térséget bekerítő, gázvezetékekből épülő gyűrűt.

Forrás: 444.hu

Délinek tervezték, Töröknek nevezték, Balkáninak hívják

Az új vezetéket most éppen Balkáni Áramlatnak nevezik, bár az elmúlt években Török Áramlatként hivatkoztak rá - és így írtunk róla eddig mi is. A változtatás fő oka, hogy az USA-ban törvény készül az építkezésben részt vevő cégek, cégvezetők és politikusok szankcionálására, csakhogy a törvény szintén Török Áramlatnak hívja a vezetéket, úgyhogy tekinthető balkáni furfangnak is az új neve, amivel talán a szankciókat akarták kicselezni. 

A lényeg, hogy a vezetékkel először vált lehetségessé, hogy Oroszország déli irányból juttasson el földgázt Közép-Európába, szemben az eddig használt kelet-nyugati iránnyal. Az új vezetéken a gáz a Fekete-tenger alatt jut el Oroszországból Törökországba, és onnan megy Bulgárián át Szerbiába, onnan pedig kisebbik része Bosznia-Hercegovinába, illetve a szükséges hazai építkezések befejeztével a nagyobb része Magyarországra, és a tervek szerint innen Ausztriába. Mostanáig Ukrajna felől érkező gáz látta el Magyarországot, és Magyarországon keresztül Szerbiát és Boszniát is. 

Az új vezeték építését Oroszország már bő 15 éve erőlteti. Nem piaci megfontolások álltak a terv mögött, hiszen a meglévő, Ukrajnán áthaladó vezetékek elégségesek voltak eddig is a térség ellátására, a csövek kapacitása nagyobb, mint amennyi gáz az utóbbi években keresztülment rajtuk. Politikai és konkurencia-kizárási okai voltak, hogy ebbe az óriási beruházásba belekezdtek. 

A legfontosabb ok Ukrajna kikerülése. Már a 2004-es, úgynevezett narancsos forradalom után fontos lett Moszkvának, hogy Ukrajna stratégiai pozíciója a régiós gázkereskedelemben meggyengüljön, és Kijevből ne lehessen az oroszokat zsarolni a tranzit leállításával, illetve a tranzitdíj emelésével, továbbá ne legyen számottevő bevétele az ukrán kormánynak a vezetékei bérbeadásából és a gáz tárolásából. Amióta Ukrajnában stabilan orosz-ellenes kormányok vannak hatalmon, vagyis 2014 óta, ez az igény különösen fontos lett orosz részről. 

Volt egy másik oka is az oroszok balkáni terveinek: a 2000-es évek elején komoly nyugati befektetésekkel készítették elő, hogy azeri gázt hozzanak a térségbe, ez lett volna a Nabucco-vezeték, amit a 2008-as pénzügyi válság vett le a napirendről. És bár 2020-ra elkészült egy azeri gázt nyugat felé hozó új vezeték, a TAP, csakhogy ez már nem Közép-, hanem Dél-Európa piacait célozta meg, és így az azeri-török-görög-albán-olasz nyomvonalon lefektetett csövek nem veszélyeztetik a hagyományos orosz piacokat. 

Északi és déli elkerülők

Az oroszok két Ukrajnát elkerülő nyomvonalat is elkezdtek építeni párhuzamosan, egyet északról, és egy másikat délről. 2011-re készült el az északi ág első része, azaz az Északi Áramlat 1, ami a Szentpétervár közelében lévő Viborgból visz gázt a tenger mélyén Greifswaldba, a lengyel határ melletti német városba. 98 százalékban már készen van a párja is, az Északi Áramlat 2, ami Uszt-Lugából (az észt-orosz határ orosz oldala) visz gázt szintén Greifswaldba. A Németországba így érkező gáz egy részét Csehországba, és onnan Szlovákiába és Ausztriába, illetve akár Magyarországra is el lehet juttatni a meglévő vezetékeken.

A déli elkerülő út kiépítése problémásabbnak bizonyult, mint az északi. Az északi ágra ugyanis nem vonatkoztak az EU-s előírások, mert tengeri nyomvonalról volt szó. A déli esetén viszont Bulgária miatt figyelni kellett arra, hogy a vezetékben lévő gáz és a vezeték tulajdonosa ne legyen ugyanaz a szereplő. 

A sokáig Déli Áramlatnak nevezett nyomvonal úgy nézett volna ki, hogy Oroszországból közvetlenül Bulgáriába ment volna a vezeték a Fekete-tenger alatt, és úgy tovább Szerbia és Magyarország felé, illetve egy másik ág is készült volna, Görögország - Albánia - Olaszország irányába. Csakhogy az EU hathatós amerikai segítséggel 2014-ben sikeresen megakadályozta az építkezést. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Bulgária ellen a Gazprom túl nagy befolyása miatt, miközben az USA kormánya is komoly nyomást gyakorolt a bolgárra, hogy ne engedje elkezdeni az építkezést. Brüsszel és Washington is igyekezett lazítani a régió függését az orosz gáztól, illetve az amerikaiak saját gázuknak akarnak piacot szerezni. Az EU számos kisebb vezeték építését is támogatta, amelyek segítették nem orosz beszerzési utak megnyitását. 

Amikor kiderült, hogy Bulgária nem adja ki az építési engedélyt, akkor jött az új orosz terv, hogy Törökországon keresztül, és elvben a helyi (tehát bolgár, szerb és magyar) cégek bevonásával épüljön meg a vezeték. Annyi időt vesztettek, hogy a déli leágazást már el kell vetniük, mert addigra az azeri gázra épült TAP vezetéket már építették, de az oroszoknak egyébként is fontosabb közép-európai piac felé az út még nyitva volt. 


Forrás: 444.hu

Orosz vezeték nemzetállaminak felszalagozva

Az EU-s szabályok miatt hivatalosan nem a Gazprom építette a vezeték balkáni szakaszát, de alaposabban megnézve világos, hogy ez egy orosz vezeték. A bolgár szakaszt az állami vállalat Bulgartransgaz építette ugyan, de a munkát kiadta egy szaúdi cégnek, amely viszont négy alvállalkozóval végeztette el, amelyek közül három orosz és egy belarusz vállalat volt, mindegyik állami tulajdonban. Az egyik orosz cég, a TMK, már azelőtt elkezdte szállítani a csöveket, hogy a szaúdi fővállalkozó hivatalosan megnyerte volna a bolgár állami közbeszerzési tendert, ami sokak szerint a legfontosabb bizonyítéka annak, hogy az egész üzlet előre le volt zsírozva.

A szerb szakasz építését szintén orosz cég tervezte (IDC), amely a bolgár szakasz egy részében is benne volt a szaúdiak alvállalkozójaként, de ami még fontosabb, hogy a szerbiai építtető egy Gastrans nevű cég, aminek a tulajdonosa a Svájcban bejegyzett South Stream Serbia, aminek pedig 51 százalékos tulajdonosa az orosz állami Gazprom. (A maradék 49 százalék a szerb állami Srbijagas tulajdonában van.)

Vagyis a vezetékeket végső soron orosz állami cégek tervezték és építették, és az orosz állami Gazprom gázát szállítják majd. A 2014-ben lefújt tervhez képest elsősorban annyi a változás, hogy a bolgár szakasz tulajdonosa teljes egészében a bolgár állam lett, illetve kisebb a csövek kapacitása, mint a korábbi tervekben szerepelt. 

Az építkezés költségeit a szerb és a bolgár állam is hitelből fedezi, amit a tranzitdíjból törlesztenek majd. Mivel a hitelből lényegében orosz állami cégeket kellett kifizetni, és a tranzitdíjat pedig orosz állami cégtől szedik, ezért végső soron úgy építhette meg Oroszország a vezetéket, hogy a hitelt nem neki kellett felvennie, és ugyan az általa fizetett díjból megy a törlesztés, de közben magán a gázon bőven behozza ennek az árát. 

Szerbiának olcsóbb lesz, a Mol viszont komoly bevételtől esik el

Az árazás pontosan mutatja, hogy mennyire fontos Oroszországnak, hogy erre az új útvonalra terelje az exportált gáz egy részét. Vucsics szerb elnök a vezeték átadásakor azt mondta, hogy a dél felől érkező gáz jóval olcsóbb, mint amit eddig vettek a Magyarország felől, holott mindkét irányból a Gazprom gáza érkezik. 

A tranzitdíj eleve csak a negyede lesz annak, mint amit eddig kellett fizetni, mondta Vucsics. Ez azért különösen érdekes, mert eszerint Ukrajna és Magyarország sokkal többet kért a régesrég megépült vezetékeik használatáért, mint amennyibe a teljesen új vezeték kerül. 

A magyar szakaszon a Mol egyik leányvállalata, az FGSZ számított fel tranzitdíjat Szerbiának. Hogy pontosan mennyi volt a magyar cég haszna az évi mintegy 2 milliárd köbméter gáz szállításából, azt nem tudjuk, de egy iparági szakértő szerint (aki nem a cégnél dolgozik) az FGSZ jelentős bevételtől esik el hamarosan, az új szerb vezeték miatt. 

De nemcsak a tranzitdíj lesz alacsony, hanem maga a gáz ára is. Piaci forrásokból úgy értesültünk, hogy 12 euró / MWh körüli összeget fizetnek a szerbek a gázért, ami mintegy 30 százalékkal alacsonyabb az európai gázárak esetében irányadónak tekintett TTF-nél, azaz a holland gáztőzsdén jegyzett árnál. 

Normális piaci körülmények között irreális lenne ez az árazás, hiszen egy teljesen új, részben tenger mélyén épült vezeték költségeit kellene behozni, szemben egy olyan útvonallal (ukrán-magyar), amelyik már rég kitermelte a megépítése árát. Az árazás viszont kiválóan alkalmas arra, hogy az érintett országok átszokjanak erre az új útvonalra. A szerb kormány máris bejelentette, hogy köszönhetően az új vezetékből jövő gáznak, hamarosan 10-15 százalékkal csökkentik a gáz lakossági árát. Hogy 2022-re a magyarországi árakat is csökkenthet-e az új vezeték, arról még korai lenne találgatni. 

Kelet helyett Délre kell figyelnünk

Korábban többször is foglalkoztunk azzal, hogy ez az új vezeték a magyarországi gázpiacot is felforgatja majd. Az orosz gáz túlnyomórészt nem kelet, azaz Ukrajna felől érkezik majd az új vezetéknek köszönhetően, hanem délről, Szerbia irányából. A magyar ellátás nem a kijevi, hanem az ankarai, szófiai és a belgrádi hatóságokon és állami vállalatokon múlik majd elsősorban. Új kihívás lesz ez a magyar gáziparban: az évtizedek óta működő ukrán vonalat kell gyorsan török, bolgár és szerb kapcsolatokra cserélni.

A magyar kormány hivatalosan mindig is lelkesen közreműködött az új vezeték megépítésében, de közben az állami energiahivatal óvatos maradt. Nem engedte, hogy a Gazprom több évtizedre előre lefoglalja a szerb-magyar határkapacitást, amikor magyar gázipar történetében egyedülálló módon a hivatal leállította az FGSZ által kiírt "Open Season" (igényfelmérési) eljárást tavaly áprilisban. Az akkori fellépésnek köszönhető, hogy az új vezeték most még nem éri el Magyarországot, és amikor eléri majd, akkor is kevesebb gáz fog rajta érkezni, mint azt az oroszok sokáig szorgalmazták, és ezzel jelentősen megnehezítették a Gazprom dolgát abban, hogy át tudja venni a magyarországi gázkiskereskedelmet is.  

A mostani állás szerint idén októberre lesz kész az a 15 kilométeres vezeték, ami a szerb vezetéket beköti a hazai hálózatba, és ezen mintegy 6 milliárd köbméter gáz fér el majd évente. Ez a teljes hazai fogyasztás kétharmada körülbelül. 

Magyarország emellett képes továbbra is Ausztria és Szlovákia felől is behozni gázt, illetve most januárban kezdődött el a horvátországi LNG-terminál gázának magyarországi értékesítése is. Ezeken túl elvileg Ukrajna felől is jöhet még gáz az országba. 2018-ban úgy tűnt, hogy Románia felől is érkezhet jelentősebb mennyiség, de az ottani új mezők nem kezdtek el termelni szabályozási okok miatt.

Az oroszok abban bíztak sokáig, hogy több gázt tudnak hozni Magyarországra dél felől. Az évi 6 milliárd köbméter feletti kapacitást azonban a mostani hazai szabályok szerint csak piaci alapon lehet majd bővíteni, legkorábban 2022 végén, azaz csak akkor jöhet több gáz dél felől, ha látszik, hogy ki és mennyiért veszi át. A most épülő cső költségét viszont beépítették a gáz magyarországi árába, vagyis nincs kockázata a megtérülésének. 

Ha egyszer Magyarországra ér az új déli vezeték, akkor azt a gázt már a meglévő hálózatokon keresztül el lehet vinni Ausztriáig, a baumgarteni csomópontba. Ugyanoda elszállítható az Északi Áramlat gáza is. Mindez azért fontos, mert így összezáródhat az a gyűrű, amivel a Gazprom ki tudja kerülni Ukrajnát a Közép-Európába exportált gázával, illetve amely elvileg alkalmas lehet a versenytársak kizárására a régió piacairól. Az északról és délről párhuzamosan épülő gyűrűről a Gazprom az alábbi térképet mutatta be néhány évvel ezelőtt:


A Gazprom terve az északi és a déli nagy vezetékek összekötéséről. Az ábra még akkor készült, amikor a déli korridor iránya nem volt biztos, a kérdőjeles irány a Déli Áramlat néven elbukott projektet jelöli. Az ábra szerint az osztrák-szlovák-magyar hármas határ osztrák oldalán, Baumgartennél érne össze az Északi Áramlat 1-2, és a most épülő, Török Áramlatnak nevezett vezeték gáza. - Fotó: Gazprom / Forrás: 444.hu

A most megépült déli vezeték egyelőre ugyan nem túl nagy, és mire Baumgertenhez ér, addigra kevés gáz marad benne egyelőre, így a térséget körbefogó gyűrű inkább szimbolikus jelentőségű lesz kezdetben. Az átadása mégis fordulópont a régió gázellátásában, mert azt jelzi, hogy az orosz beszállítás továbbra is meghatározó marad, illetve Ukrajna stratégiai szerepe jelentősen csökken.

444.hu