Murmanszkba tart az Arktika atomjégtörő
2020. szeptember 22-én az Arktika univerzális, atommeghajtású jégtörő elindult a szentpétervári Balti Hajógyárból állomáshelyére, a murmanszki kikötőbe. A tervek szerint az út két hétig tart, eközben tesztelni fogják a hajót jégtörő üzemmódban is.
Az Arktika atomjégtörő - Forrás: Roszatom
"A Roszatomflot várja az univerzális, atommeghajtású jégtörő érkezését" – mondta Musztafa Kaska, az Atomflot vezérigazgatója. "Arra számítunk, hogy hozzávetőleg kéthetes lesz az út. Ez idő alatt a hajót jéggel borított tengerszakaszokon is tesztelik majd."
Az Arktika a Ferenc József-földtől északra (az északi szélesség 83. foka) fog elhaladni, ami lehetővé teszi, hogy jéggel borított részen állítsák be a hajót meghajtó nagy teljesítményű villanymotorokat.
"Országunk stratégiai célja, hogy egy olyan modern, atommeghajtású jégtörő hajókból álló flottát hozzunk létre Oroszországban, amely biztosítja a rendszeres, egész éven át tartó, biztonságos hajózást az északi-tengeri útvonalon" – mondta Vjacseszlav Ruksa vezérigazgató-helyettes, a Roszatom állami atomenergetikai konszern északi-tengeri útvonal igazgatóságának igazgatója. "Szeretném megköszönni a hajóépítők és a projekt minden résztvevőjének a munkáját. Biztos vagyok benne, hogy a 22220-as projekt további jégtörői is sikeresen megépülnek, ami hozzájárul ahhoz, hogy teljesüljön Oroszország jeges-tengeri hajózással kapcsolatos összes célja."
A murmanszki út előtt a hajót több tesztnek vetették alá, ennek utolsó szakasza 2020. szeptember 16-án zárult. Az atommeghajtású hajó szerkezeti egységeit és berendezéseit a Finn-öbölben és a Balti-tengeren tesztelték. A villamosenergia-ellátó rendszert működés közben, a hajó manőverezhetőségét pedig különböző merülési szintek mellett vizsgálták a szakemberek.
A 22220 projekt vezető, univerzális, atommeghajtású jégtörő hajóját a Balti Hajógyárban építették a Roszatom állami atomenergetikai konszern megbízásából. Az atomjégtörő építését 2013. november 5-én kezdték és 2016. június 16-án bocsátották vízre a hajótestet. Ez lesz a jelenlegi legnagyobb atomjégtörő a világon. Arra tervezeték, hogy a hajókaravánok előtt a jeget törve önállóan tudjon átvezetni akár a nagyobb teherszállító hajókat is sarkvidék nyugati régióján. A hajó kettős merülésű tervezésének köszönhetően mind az északi-sarkvidéki jeges tengerszakaszokon, mind pedig a folyók torkolatában képes haladni, különösen a Jenyiszej torkolatának sekélyebb részein és az Ob-öböl térségében.
A hajó főbb paraméterei
Hossza 173,3 méter, 34 méter széles és 15,2 méter magas, teljesítménye 60 MW (a hajócsavar tengelyén mérve), sebessége jégmentes vízen 22 csomó, merülése 10,5 illetve 8,65 méter. Maximum 2,9 méter vastag jégtorlaszokat képes áttörni. Vízkiszorítása 33 540 tonna, tervezett életartama 40 év. Legénységének létszáma 53 fő.
Az atomjégtörő terveit az Iceberg (Jéghegy) Központi Tervezőiroda készítette 2009-ben. A jégtörőt két újgenerációs RITM-200-as reaktorral szerelték fel. Az innovatív, a világon egyedülálló RITM-200-as reaktort az atomenergetikai ipar egyik legrégebbi tervezőirodája, a nyizsnij-novgorodi OKBM Afrikantov iroda tervezete.
A tervezés során figyelembe vették az atomjégtörők reaktorainak üzemeltetési tapasztalatait és az atomenergetikai ipar új trendjeit is. A két reaktor egyenként 175 MW hőteljesítményű. A RITM-200-as reaktor tömege és mérete a fele a korábbi, hajókon használt reaktorokénak, éppen ezért anyagköltsége kevesebb, továbbá a hajón is kisebb helyet foglal el, emiatt gazdaságosabb elődeinél. Ez annak köszönhető, hogy a gőzfejlesztők, amelyeket korábban a reaktoron kívül helyeztek el, ebben a konstrukcióban integráltan van elhelyezve.
Az atomjégtörőt a legendás jégtörőről, az Arktikáról nevezték el, amely a történelem első olyan hajója, amely a vízfelszínen haladva érte el az Északi-sarkot.
