A definíció szerint a fjord olyan, magas sziklafalakkal határolt szűk tengeröböl, amelyet gleccserek vájtak ki. Namíbiában viszont nem találunk gleccsereket, a dél-afrikai ország sivatagos-félsivatagos terület, hogy lehetnek akkor mégis fjordjai?

Az Earth Observatory az ország északnyugati régióját mutatta be, ahol nem egészen tipikus a sivatagi táj: fennsíkok és mély völgyek tarkítják, s teszik izgalmassá az egyébként forró és száraz éghajlatú vidéket. Ezek a völgyek azonban igen ősi múlttal büszkélkedhetnek: mintegy 300 millió évvel ezelőtti gleccserek vájták őket, és meglepően jó állapotban maradtak fenn jelenkorunkig.

A Geology szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport mérte fel az északnyugat-namíbiai ősi völgyeket azzal a céllal, hogy a késő-paleozoikumi jégkor jégmezőinek kiterjedéséről gyűjtsön információkat. Azt az eredményt kapták, hogy a 300 millió évvel ezelőtti időszakban egyrészt kb. 1,7 kilométer vastag jég borította Namíbiát, majd e régi jégkorszak egy másik időszakában 100 méter vastag gleccserek. Afrika e régiója ekkor a déli sarkvidéken volt, a Gondwana szuperkontinens részeként.

Szaggatott vonalakkal jelzett az egykori gleccserek vájta völgyek, fjordok elhelyezkedése. A nyilak a jég mozgásirányát mutatják. Az ábra alapját még az űrsiklók korában készítették a világűrből, radarmérésekkel. - Forrás: EARTH OBSERVATORY

Ez az ősi jégkorszak számtalan nyomot hagyott maga után, amelyekben a legcsodálatosabb, hogy ezek a nyomok fennmaradtak, valamiért nem pusztították el őket a tektonikai változások, az erózió. Ennek köszönhetően ma fosszilis jégkori tájnak is hívják e régiót, s a tipikus, U alakú, gleccser vájta völgyekre nézve megjelennek szemünk előtt a jégkori felszíni formák, így a korabeli fjordok is. A formavilágot kiválóan szemléltetik az űrsiklóról sok éve készített radaros felvételek.

300 millió éves gleccser vájta völgy.
- Forrás: EARTH OBSERVATORY

Láthatunk morénákat, amelyek a völgyek falaiba ágyazódva maradtak fenn, jól felismerhetőek a sziklákon a jég által létrehozott csíkok (ilyeneket a szintén ebben az eljegesedésben érintett mai brazil tájon is találni), vagy épp a jégtakaró mozgása során a sziklákból kifaragott ún. bálnahátak. A jég vájta csíkok olyannyira újnak tűntek a felfedezésük idején, hogy a kutatók azt hitték, egy jóval közelebbi múltban volt gleccser nyomait találták meg!

A geológuskalapács körül jól láthatóak a sziklán az egy irányba mutató sávok, amelyek a gleccsermozgás során születtek. - Forrás. GEOLOGY

Amikor a gleccserek visszahúzódtak, a tenger benyomult az általuk kivájt völgyekbe, s kialakultak a fjordok. Ezután meglehetősen sok üledék rakódott itt le, s a kutatók szerint részben ennek is köszönhető, hogy a táj formavilága olyan kiváló állapotban megmaradt, ám kíváncsiak arra is, hogy vajon mi más játszott még ebben szerepet. A vizsgálatok arra is választ adhatnak, hogy mi történik majd a jövőben a grönlandi vagy skandináv fjordokkal? E felszíni formákat geológiai értelemben rövid életűnek tartja a tudomány. (National Geographic)