h i r d e t é s

Négy év után kiderülhet, milyen büntetés jár annak, aki megcsonkítja egykori szeretőjét

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Négy év után kiderülhet, milyen büntetés jár annak, aki megcsonkítja egykori szeretőjét

2017. június 07. - 09:31

Az előzetes letartóztatásból hozták és bilincsben vezették Kónya István tanácsa elé június 6-án, kedden a Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatóját, akit azzal vádol az ügyészség, hogy 2013 márciusában megtámadta, elkábította volt szeretőjét és maró lúggal öntötte le a nő nemi szervét. - írja a Velvet.hu.

Harmadfokon folytatódott a lúgos támadással vádolt orvos ügye - Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

A Fővárosi Törvényszék 2016-ban első fokon négy év börtönbüntetésre ítélte Bene Krisztiánt és öt évre eltiltotta orvosi hivatásától. A Fővárosi Ítélőtábla 2017 márciusában viszont súlyosbította a volt kórházigazgató büntetését: 

9 év fegyházbüntetést szabott ki, és Benét örökre eltiltotta az orvosi hivatástól. 

másodfokú ítélet ezzel azonban nem lett jogerős.

Kifosztás és a magánlaksértés ügyében első fokon ugyanis nem, csak másodfokon született  döntés, ezért folytatódott ma az ügy a Kúrián. 

Bár Bene rokonai eddig soha egyetlen tárgyaláson nem vettek részt, kedden viszont a volt kórházigazgató felesége, szülei és testvére is ott ült a tárgyalóteremben. A tét nem kicsi. Az ügyész ugyanis a másodfokú ítélet súlyosbítását indítványozta. 

Emberölés kísérlete vs. feltételezések

Az orvos ügyét első fokon három évvel a támadás után, 2016-ban kezdte tárgyalni a Fővárosi Törvényszék. Az már Mikó Gergely tanácsa szerint sem volt kétséges, hogy a volt kórházigazgató volt a maszkos támadó, aki a brutális csonkítással Renner Erika szexuális életét akarta örökre tönkretenni. 

Bene első fokon azért kapott mindössze négy évet, mert a bíróság előtt a megvizsgált bizonyítékok alapján nem bizonyosodott be, hogy az orvos életveszélyes helyzetet idézett volna elő azzal, hogy Renner Erikát az otthonában elaltatta, nemi szervét maró anyaggal lelocsolta, és magára hagyta. A férfit ezért életveszélyt okozó testi sértés helyett, csak

maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást okozó testi sértés, valamint kifosztás miatt ítélték el.

A bűncselekmény minősítése ellen sokáig az ügyben, másodfokon eljáró Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek sem volt kifogása, csupán a büntetés mértékét súlyosbították volna. Renner Erika viszont ügyvédet váltott, és az új védővel már egy magánszakvéleményt is benyújtottak a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának.  Szerintük ugyanis sokkal súlyosabb bűncselekmény valósult meg, mint ahogy azt az ügyészség látta. Mégpedig eshetőleges szándékkal elkövetett emberölési kísérlet történt, előre kitervelten, aljas célból, különös kegyetlenséggel, egy védekezésre képtelenné tett emberrel szemben.

Gál András a mai tárgyaláson is azt hangsúlyozta, hogy csak a szerencsén múlt, hogy Renner Erika nem halt bele a támadásba, ezért – más bűncselekmények mellett – emberölés kísérlete miatt kellene a Kúriának elítélnie az orvost. Az ügyvéd szerint az ügyészség mára érkezett meg oda,  

ahol színvonalban és szakmaiságban kezdettől fogva járnia kellett volna. 

Renner ügyvédje szerint a bűncselekményben rejlő gátlástalanságot ráadásul csak a védekezésben fellelhető gátlástalanság múlja felül. Benéék ugyanis állítják, nincs olyan kétséget kizáróan bizonyítható tény, ami az orvos terhére róható és „ebben az ügyben csupán feltételezéseket róttak a terhére″, ezért indítványozták, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a másodfokú bíróság ítéletét, és utasítsa új eljárásra az első fokú bíróságot. Szerintük ugyanis

  • a nyomozóhatóság nem törekedett arra, hogy objektív bizonyítékokat szerezzen a valódi elkövetővel szemben,
  • a rendőrség a támadás után a kamerafelvételeket nem szerezte be,
  • ahogy az áldozat mobiltelefonjának cellainformációit sem, de
  • nem hallgatták ki tanúként Renner Erika volt férjét és barátját sem, akik így nem tisztázták, hol voltak, amikor a nőt megtámadták és
  • annak a tanúnak a kihallgatása is aggályos volt, aki végül Renner Erika támadójában felismerte Bene Krisztiánt.

Ugyanakkor a másodfokú bíróság a bizonyítékok közül kirekesztette azt a fecskendőt, amit az orvos autójában találtak meg, és ami egyébként az ügy egyetlen tárgyi bizonyítéka volt, mert arról nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy azzal követték el a bűncselekményt.

Az ügyben kulcskérdés volt, hogy a nő életveszélyben volt-e a támadás után, azért pedig, hogy ezt tisztázni lehessen az ítélőtábla tanácsa kiegészítő szakvéleményt készíttetett az ügyben korábban dolgozó igazságügyi orvos-szakértőkkel. Zacher Gábor és Molnár Miklós pedig kimondta, hogy Renner Erika közvetett életveszélyben volt és csak „a véletlenen és szerencsén múlott″, hogy túlélte az otthoni altatást.

A Fellebbviteli Ügyészség ezért aztán a 2017. február 24-i tárgyaláson súlyos testi sértés helyett már

  • életveszélyt okozó testi sértés bűntettével,
  • kifosztás bűntettével,
  • magánokirattal való visszaélés, és
  • magánlaksértés vétségével

vádolta meg a férfit, akit a Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 10-én mind a négy vádpontban bűnösnek is talált. A másodfokú ítélet indoklása szerint Bene Krisztián

nem megölni, hanem tönkretenni akarta áldozatát.

A hiúságában megsértett férfi fejében az járt, hogy ha vele nem, mással se lehessen többé szexuális élete Renner Erikának, és élete végéig viselje magán a büntetés nyomait.

Bene ügyvédje, Szekér Gyula a Kúria előtt is azzal próbálkozott, hogy mivel Molnár Miklós, igazságügyi orvosszakértő soha nem vizsgálta meg személyesen a nőt, és sérüléseiről csak az orvosi iratokból tájékozódott, érthetetlen, nem juthatott arra a következtetésre, hogy Renner Erika sérülései életveszélyesek voltak. Gál erre azzal a példával vágott vissza, hogy ha valakinek amputálják a lábát, de aztán visszavarrják, az orvos akkor is meg tudná állapítani, hogy a beteg sérülései életveszélyesek voltak, ha csak olvasott volna azokról.

A Kúria a támadás után négy évvel, június 13-án hoz ítéletet a lúgos csonkítással vádolt orvos ügyében.

 

Szerző: Pintér Luca / velvet.hu