h i r d e t é s

Nejlon alá bújnak a közmunkások

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Nejlon alá bújnak a közmunkások

2016. november 18. - 10:56
0 komment

A Délmagyar egyik olvasója szerint embertelen, hogy a makói Maros-töltésnél dolgozók csak maguk tákolta alkalmi sátor alá húzódhatnak, ha esik az eső - az építményt meg is örökítette - írja a Délmagyar.

Az Ativizig válasza: ha esik, bemehetnek a gátőrházba is.

Embertelen körülmények között kell dolgozniuk azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) megbízásából ezekben a napokban a Maros töltésének lábánál lévő erdőszakaszt tisztítják meg Makó térségében – hívta fel a figyelmünket egy olvasónk, aki leveléhez fotót is mellékelt. A képen egy nejlonból és szalmából összeeszkábált melegedő-pihenőhely látható, ahová az emberek például az eső elől behúzódhatnak.

Kimentünk a levélben megjelölt helyszínre, ott volt az alkalmi sátor. Dolgoztak körülötte a munkások is, akik ugyan nem örültek a megjelenésünknek, de egyikük elárulta: a tákolmányt maguk építették néhány napja, amikor nagyobb eső volt. Ott várták ki, amíg esik, haza ugyanis nem mehettek – ha megteszik, nem igazolják le a napjukat. Az illető hozzátette, az alkalmi búvóhelyet mindig viszik magukkal, ahogy a töltés mentén haladnak.

Kozák Péter, az Ativizig igazgatója lapunk kérdésére azt írta, az igazgatóság működési területén árvízvédelmi töltések mellett, illetve csatornapartokon dolgozó közfoglalkoztatottak egy-egy gát- vagy csatornaőrházhoz vannak beosztva. Ha esik, az Ativizig biztosítja számukra a lehetőséget, hogy bemenjenek a kijelölt őrtelepre – a kérdéses helyen a makói gátőrházba. Akik nem élnek ezzel, saját döntésük alapján a helyszínen várják meg az eső végét. Ilyenkor ideiglenes esőbeállót készítenek maguknak.

A közlemény azzal zárul: nagy hidegben a munkaterületeket az őrházakhoz közel jelölik ki, hogy az óránkénti melegedési lehetőséget biztosítani tudják. Mi mindenesetre lemértük, milyen messze dolgoztak a fotó elkészültekor a munkások a gátőrháztól – jó egy kilométerre.

delmagyar.hu