Csütörtökön még úgy tűnt, visszakozik a kormány, és letesz a nagy vitákat kiváltó törvénymódosításról, ami előírja, hogy ne csak pénzbeli kártérítést kaphasson az, aki nem jutott megfelelő oktatáshoz. Aztán jött Horváth László.

Külön javaslatban nyújtotta be Horváth László fideszes országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott azt a törvénymódosítót, amely megakadályozná, hogy az oktatási szegregációs perekben pénzbeli kártérítést ítélhessen meg a bíróság azoknak, akik az iskolai elkülönítés miatt nem jutottak megfelelő oktatáshoz. Pénz helyett oktatási, képzési szolgáltatásokkal kárpótolnák az érintetteket. Korábban egy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kidolgozott – akkor még nem nyilvános – köznevelési törvényt módosító tervezetben is szerepelt egy hasonló javaslat, ám a parlament elé került későbbi változatból ez kimaradt.

A törvényt azért módosítanák, mert a gyöngyöspatai szegregációs perben mintegy 60 roma fiatalnak ítélt meg 100 millió frontos kártérítést a bíróság, miután éveken keresztül elkülönített osztályokba kellett járniuk a patai iskolában. Ezt felülvizsgálati eljárásában a Kúria is fenntartotta. A gyöngyöspatai önkormányzat és a kormány azonban igazságtalannak tartja az ítéletet, ezért a törvények átírásával érnék el, hogy ilyen ne fordulhasson elő még egyszer.

A korábbi verzióhoz képest a Horváth László által benyújtott javaslat szigorúbban fogalmaz: a lapunk által április végén megismert, akkor még szakmai egyeztetés alatt álló tervezetben az állt: „a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként is meghatározhatja”. Az újabb módosító javaslatban viszont már az olvasható: „a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg.”

– Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak már nem lesz lehetősége mérlegelni, ha a javaslatot elfogadják, pénzbeli kártérítést már nem ítélhet meg – mondta a Népszavának Kegye Adél ügyvéd, aki korábban a gyöngyöspatai gyerekeket és szüleiket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak dolgozott. Szerinte a javaslat uniós irányelveket sérthet és súlyosan diszkriminatív, hiszen egy jól körülhatárolható csoportot fosztana meg a pénzbeli kártérítés lehetőségétől.

– A javaslat lényege, hogy a bíróság pénzbeli kártérítést ne ítélhessen meg – erősítette meg lapunknak Horváth László. Hozzátette, azért ő nyújtotta be a módosítót, mert az Emmi által előterjesztett javaslatcsomagból ez kimaradt. Emlékeztettük, hogy a korábbi tervezetben még benne volt, mire azt felelte: ő erről nem tud.

Gyöngyöspatával kapcsolatban azt mondta: a Kúria pontot tett az ügy végére, már nem vitatja senki, hogy a 100 millió forintos kártérítést ki kell fizetni a patai romáknak. Ám Horváth szerint az önkormányzatnak továbbra sincsenek forrásai erre, s ha végrehajtás indul, csődhelyzetbe kerül a település. – Ha ez megtörténik, mindenkinek rossz lesz, a roma és a nem roma lakosoknak is – fogalmazott. Szerinte az önkormányzatnak nem lesz más lehetősége, mint hogy a kormányhoz forduljon segítségért. (nepszava.hu)