A nemzetközi jogász az ATV Híradónak kifejtette, az egész helyzet jogszerűségét vagy jogellenességét az fogja meghatározni, hogy megvalósulnak-e azok a jogszabályi kritériumok, amelyek az ilyen jellegű információgyűjtéshez szükségesek.

Ötvenezer telefonszám több mint ötven országból: mind fertőzött a Pegasus kémprogrammal, ráadásul a teljes lista még nem is ismert. A BBC szerint a megszerzett adatok többsége tíz országból származik, Azerbajdzsánból, Bahreinből, az Egyesült Arab Emirátusok, Indiából, Kazahsztánból, Magyarországról, Marokkóból, Mexikóból, Ruandából, és Szaúd-Arábiából.

Ezzel a programmal figyelték meg a meggyilkolt szaúdi ellenzéki újságírót, Dzsamál Hasogdzsi-t is. Arról már a The Guardian ír, hogy 25 mexikói újságírót is a Pegasussal figyeltek meg, ahogy Indiában is, igaz ott ennél többet, mindegy 40 újságírót, üzletembereket és politikusokat.

Hétfőn a Washington Post hosszú cikkben írta meg a botrány magyar vonatkozásait, például hogy több mint háromszáz embert figyeltek meg. A lapnak a Pegasus kiberfegyvert gyártó cég egykori alkalmazottja azt állította, hogy a magyar kormány az ügyfelük volt, az NSO vezérigazgatója pedig arról beszélt, minden állítást kivizsgálnak, és ha beigazolódnak, kemény lépéseket tesznek.

Az egyik izraeli kereskedelmi rádiónak kifejtette azt is, az eltelt tizenegy évben 45 országnak adták el a programot, kilencven másik országtól viszont megtagadták.
„Kémprogramok futnak a nagyvilágban több helyen, tehát ez nem egy kuriózum, amire fölhasználják, az a kuriózum” – magyarázta Cseri Ferenc biztonságpolitikai szakértő az ATV Híradónak. 

A biztonságpolitikai szakértő szerint ezek kimagasló minőségű eszközök, amelyeknek nyom nélkül kellett volna eltűnniük a célba vett telefonról. Ha pedig nem így történt, akkor felhasználási probléma van: „Az újságíró igen komoly információ forrás lehet, eljuthat olyan információkhoz is, amelyre egy titkosszolgálatnak szüksége van, és visszagondolva az elmúlt néhány évtizedre, amit ezen a területen eltöltöttem, az újságírók igen komoly munkapartnerek.”

A nemzetközi jogász abban látja a legnagyobb problémát, ha az ügy kapcsán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai sem kapnak választ kérdéseikre.

„Tehát a kormányzatnak itt nagyon komoly elszámolnivalója van. Hogyha van felelőssége, ha tényleg jogellenes műveletekre került sor, akkor azért, ha pedig nem, akkor azért, mert ezt ennél rosszabbul nem is kommunikálhatták volna” – fogalmazott Lattmann Tamás nemzetközi jogász

Az Amazon az ügy kirobbanása után lekapcsolta az izraeli kémszoftver gyártójához köthető fiókokat. (atv.hu)