h i r d e t é s

Nyolc EP-képviselő levelet írt von der Leyennek Magyarországról

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Nyolc EP-képviselő levelet írt von der Leyennek Magyarországról

2021. április 27. - 12:13

Azt írják, eltűnhet az uniós segélycsomag egy része.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének (j) találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án. - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Levelet írt hétfőn nyolc európai parlamenti képviselő Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Arra hívták fel a figyelmét, hogy a Magyarországnak az uniós segélycsomagból (hivatalos nevén: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) járó pénz körülbelül húsz százaléka eltűnhet. Ezt azzal indokolják, hogy a magyaroknak járó keret körülbelül ötöde, durván ezermilliárd forint a felsőoktatás modernizálására mehet el az Orbán-kormány tervei szerint. Viszont, ahogy a levélben írják, a kormány lehetővé tette az egyetemek alapítványok alá szervezését, ez a folyamat már zajlik, és ezek az alapítványok ellenőrizhetetlenek, az állam által irányíthatatlanok lesznek, így voltaképpen az ide küldött uniós támogatás is eltűnik szem elől. - írja a 24.hu

A levélben, amelyet a Politico publikált, szerepel, hogy az elmúlt fél évben nyolc egyetem került már alapítványi státuszba Magyarországon. Az aláírók szerint a magyar állam ezeket az alapítványokat arra használja, hogy még könnyebben jusson uniós pénzhez, miközben tovább rombolja az akadémiai szabadságot Magyarországon.

A nyolc képviselő felkéri a bizottságot, hogy minden olyan támogatást, amelyek ilyen alapítványokhoz kerülnének, vonjanak vissza.

"Meggyőződésünk, hogy az EU-nak határozott lépéseket kell tennie, hogy megakadályozza a támogatások eltűnését átláthatatlan pénzügyi struktúrákban, és meg kell állítania az akadémiai szabadság rendszerszintű lerombolását" – írják. Az aláírók között leginkább a Zöldek képviselői vannak, köztük Gwendoline Delbos-Corfield, aki a magyar jogállamiságról jelentést készítő Judith Sargentini portfólióját vette át az EP-ben, és a német Daniel Freund, aki a rendszeres kritikusa a magyar kormánynak. Ott van még két képviselő a liberális Renew frakcióból, illetve egy-egy a szociáldemokratáktól és a szélsőbalról.

De még az is lehet, hogy erre az egészre nem lesz szükség. Hiába dolgozik ugyanis a kormány fél éve azon a terven, amely alapján elköltenék a nekünk felkínált 5800 milliárd forintot, Orbán Viktor ennek a pénznek a nagy részéről lemondott a 444.hu cikke szerint azért, mert nem szeretne újabb vitákat az Európai Bizottsággal, miközben utóbbi egyre konkrétabban köt bele jogállami szempontok alapján a támogatások elköltésébe.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz támogatásait ugyanis előre megjelölt célokra kell elkölteni, és ezeknél leginkább az országspecifikus ajánlásokban meghatározott javaslatokat veszik figyelembe. A 444-nek egy bürokrata azt mondta, hogy a közbeszerzési szabályozás, az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése, a leszakadt társadalmi rétegek integrációja mind különösen fontos témák lennének, és ahol ilyenek szerepelnek egy tagállamnak küldött ajánlások között, ott el is várják, hogy ezekre is megfelelő súllyal költsenek a csomagból.

Orbán a lap szerint a pénteki brüsszeli tárgyalásán csak 2500 milliárd euróra tartott igényt, ezek nagyrészt vissza nem térítendő támogatások, így a segélycsomagnak azt a részét nem vennénk fel, ami kedvezményes hitelekből áll. A 444 szerint emögött az áll, hogy a magyar kormány nem akar olyan támogatásokat felvenni, amelyek miatt hosszú egyeztetéseket kellene folytatnia a bizottsággal, a legtöbb pénzről pedig éppen az egyetemek fejlesztésével kapcsolatban mondott le a kormányzat. (24.hu)