Ombudsmanhelyettes: soha nem feledhető a magyarországi németek elhurcolása
A magyarországi németek hetvenkét évvel ezelőtti elhurcolása a magyar társadalom számára is szomorú mementó, amely soha nem feledhető. A hasonló tragédiák megelőzéséért tenni emberi kötelesség - közölte a nemzetiségi ombudsmanhelyettes pénteken az MTI-vel.
Takács Gábor, a Pécsi Egyházmegye székesegyházi főesperese szentmisét celebrál a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Baranya megyei Bólyban, a Nepomuki Szent János-templomban 2018. január 19-én. Forrás: MTI Fotó: Sóki Tamás
Szalayné Sándor Erzsébet a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából felidézte, hogy a kollektív bűnösség hamis és bűnös eszméjére hivatkozva 1946 és 1948 között csaknem kétszázezer német nemzetiségű magyar állampolgár vált jogfosztottá és kényszerült hazája elhagyására.
A döntés hatására emberi kapcsolatok szakadtak szét, közösségek szűntek meg, települések néptelenedtek el és családok ezrei váltak üldözötté, vagyontalanná nemzetiségi származásuk okán
- tette hozzá.
A hazai német közösség ma kiterjedt és jól működő nemzetiségi önkormányzatokat működtet, amelyek kiemelkedő jelentőségű feladatokat látnak el a nemzetiségi nevelési-oktatási és kulturális intézményrendszer fenntartásában
- jelezte az ombudsmanhelyettes.
Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára (b), Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára (b2), Volkmar Wenzel német nagykövet(j2) és Nagy Bercel, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatója (j) a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Baranya megyei Bólyban, a Nepomuki Szent János-templomban 2018. január 19-én. Forrás: MTI Fotó: Sóki Tamás
Úgy véli, hogy a németek kitelepítéséről szóló döntéssel kapcsolatban hosszú távon a történelem igazságot szolgáltatott. A kitelepítés tragikus eseménye "identitáserősítő tényezővé" vált a hazai németség körében, másrészt a kitelepítettek nagy része Németországban is megőrizte a Magyarországhoz és az otthon maradottakhoz való kötődését.
A németek elhurcolását elrendelő szégyenletes döntés után hetvenkét évvel érdemes tudomásul venni, hogy a történelem ítélőszéke előtt soha nem állják meg a helyüket azok a pillanatnyi érdekek alapján hozott, az alapvető emberi jogokat nyilvánvalóan semmibe vevő döntések, amelyek a társadalom problémáiért egyes embercsoportokat tesznek felelőssé - hangsúlyozta Szalayné Sándor Erzsébet.
A magyarországi németek elhurcolásának napja az Országgyűlés döntése alapján 2012 óta hivatalos magyar állami emléknap.
(MTI)
