A pszichiátriai kényszerbeszállítások száma Magyarországon megdöbbentően magas, és számos esetben nem is indokolt, ez a tapasztalata annak az emberjogi szervezetnek, amely kifejezetten a pszichiátriákon történő jogsértések feltárásával foglalkozik.

Ne gondoljuk azt, hogy a pszichiátriai kényszerbeszállítás hazánkban ritka gyakorlat: hivatalos adatok alapján pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésének elrendelésére például 2014-ben 25 907 esetben (!) került sor. („Elrendelésről” akkor van szó, amikor a kényszerkezelés az illető akarata ellenére történik.)

Vajon tényleg az a helyzet, hogy évente több tízezernyi ember viselkedése válik olyan súlyosan veszélyeztetővé, hogy nincs más lehetőség, mint azonnali alapon megfosztva őket a szabadságuktól a pszichiátriára szállítani? Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nevű jogvédő szervezet nagyon sok olyan esettel találkozott már, amikor családi vita, gyermekelhelyezési ügy, vagyoni vagy örökösödési vita miatt kezdeményezték a sürgősségi pszichiátriára szállítást – tehát szó sem volt arról, hogy a beszállított egyén súlyosan veszélyeztető lett volna, ám így „pszichiátriai kórtörténete” miatt máris hátránnyal indult a vitás ügyben.

Tény, hogy vannak olyan esetek, amikor valaki ön- vagy közveszélyes, és ezért el kell különíteni a környezetétől, hogy ne tegyen kárt másokban. A gond ott kezdődik, hogy sok esetben a beutalót az orvos úgy állítja ki, hogy nem is látta az illetőt, ezért meg sem tudta állapítani, hogy tényleg veszélyeztetően viselkedett-e. 

A legfrissebb médiahírek szerint ötödik napja tartják a pomázi Gálfi Béla kórház zárt osztályán Hüvelyes Lajost, a terézvárosi lakásából péntek délután rendőri akcióval, bilincsbe verve kilakoltatott 72 éves rokkantat - remek példa a pszichiátriai kényszerbeutalások sokszor igazságtalan és megalázó gyakorlatára. És az eset korántsem egyedi: a ligetvédők és a kilakoltatások kapcsán úgyszintén hallhattunk gyanús körülmények között történt kényszerű pszichiátriára szállításokról. A számos olyan esetről már nem is beszélve, amelyek soha nem kerülnek a nyilvánosság elé.

Sok még a tennivaló annak érdekében, hogy az elmeegészségügy olyan terület legyen, amely mentes az emberi jogok rendszeres megsértésétől – és ez elsősorban nem pénzkérdés. A pszichiátriai kényszerbeszállítások tekintetében Magyarországon is elkelne egy alapos törvénymódosítás, amely elejét venné a visszaéléseknek.

Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány