h i r d e t é s

Orbán Viktornak újra meg kellene térnie – interjú Iványi Gáborral

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Orbán Viktornak újra meg kellene térnie – interjú Iványi Gáborral

2017. április 28. - 06:49

Az új magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt Strasbourg elkaszálta Magyarországot, 935 milliót kell fizetnie az államnak az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek. Iványi szerint a miniszterelnök egy olyan irányba ment el, amit korábban megvetett, ha pedig egy megkergült ember azt kiabálja, hogy állítsuk meg Brüsszelt, akkor egy egyháznak kötelessége szólni - írja a 24.hu.

Fotó: 24.hu / Neményi Márton

Mit kezdenek ezzel a hatalmas összeggel?

Ahhoz képest, hogy már el van költve, nem is olyan sok pénz. Ez a 3 millió euró, vagyis nagyjából 935 millió forint a mi éves költségvetésünknek a negyede. És azt is tegyük hozzá, hogy ez 2 év állami adósság részbeni megtérítése, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága 150 millió forinttal kevesebbet ítélt meg annál, mint amit a magyar állam korábban elismert tartozásként.

Kerekítettek. De ez milyen pénz tulajdonképpen?

Ez abból áll, hogy elvették az egyházi státuszunkat, ezért nem adták vissza az úgynevezett technikai számunkat sem, így az egy százalékos felajánlások nem folyhattak be hozzánk. A vicc egyébként az, hogy ha egyszer majd fizetnek, azzal elismerik a jogsértést, de nem állítják helyre a jogszerű állapotot. Vagyis a magyar állam megrövidíti a munkánkat. Nem arról van szó, hogy szeretnénk kicserélni a paszományt a paláston, vagy aranyozott úrasztali terítőt venni. Az államtól átvállalt feladatainkra kell ez a pénz: szegény gyerekek oktatása, hajléktalanok gondozása, idősek ellátása, kórházi kezelése.

Mennyire biztos abban, hogy ezt a pénzt megkapják? Csak azért kérdezem, mert Gulyás Gergely a Fidesz alelnöke azt mondta a minap, hogy a kormány minden bizonnyal megfellebbezi a döntést.

Ez az ítélet már a második része ennek a történetnek, hiszen a 2012-14 közötti tartozást kifizették. Ettől még lehet, hogy fellebbez a magyar állam, de akkor mi is megtesszük ezt, és követelni fogjuk, hogy azt is fizessék ki, amit most nem akartak.

Jó, vegyük úgy, hogy ez a pénz megvan. De a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség továbbra sem számít egyháznak a magyar törvények szerint.

Hát igen. Talán Gulyás Gergelynek nem kicsinyes pénzügyi dolgokon kellene lovagolnia, hanem az ő tanultságával be kellene látnia, hogy nagyon súlyos alkotmány- és nemzetközi egyezményeket sértő állapot áll fent, és ezt kellene megoldani.

Szerdán Orbán Viktor az Európai Parlamentben – ahol a lex CEU és a civiltörvény miatt vették elő a kormányt – azt is említette, hogy az európai berendezkedés az állam és egyház szétválasztásán alapul. Szóval miért is kéne kisebb egyházakat az államnak támogatnia?

Ez hamis beszéd, mert itt bevett egyházak vannak, ami azt jelenti, hogy ő bevesz a hatalmi körébe bizonyos egyházakat, akik ezért nem bírálják őt, ezért szétoszt köztük 118 milliárd forintot a központi költségvetésből, mint például a múlt év végén. Szóval az egyházi státusz ma Magyarországon azt jelenti, hogy akit oda bevesznek, az része a hatalomnak. Mi nem vagyunk azok, és nem is akarunk. Nekünk jó ez a „bevehetetlen” egyházi státusz.

Persze annak, hogy az imént említett hatalmas pénzeket kiosszák ezeknek az egyházaknak, megvan az ára. Az államilag elismert egyházak nem szólalnak például menekültügyben, nem mondanak építő kritikát, amikor, mondjuk, Brüsszel ellen hadat visel a magyar kormány. Ilyenkor fel kellene kiáltani és azt mondani, érdekeink ellen cselekedtek, térjetek meg!

Miért lenne feladata egy egyháznak, hogy politikai kérdésekben megnyilvánuljon?

Ha valaki olvassa a Bibliát, akkor láthatja mindkét kötetében, hogy még a prófétáknak is fontos feladatuk volt, hogy megfelelő döntésekre bátorítsák a vezetőket, és nemcsak a saját népüket illetően, hanem a környező népek felé is volt ilyen missziójuk. Egy olyan szövetségi rendszer, mint az Európai Unió esetében ha egy megkergült ember azt kiabálja, hogy állítsuk meg Brüsszelt, akkor kötelesség szólni, hogy szembe rohanunk valamivel, ami nem rossz, hanem jó ennek az országnak.

Kicsit azt érzem, hogy ez már egy személyes konfliktus története ön és Orbán Viktor között. Ön adta össze Lévai Anikóval, és annak idején önt kérték meg, hogy keresztelje meg a gyermekeiket. Hol romlott el ez a kapcsolat?

Nem én rontottam el, hanem ő. Én maradtam az, aki voltam, a szabadságért lelkesedő, a gyöngébbek és a jogfosztottak jogait követelő, vagy mondjuk úgy, liberális ember. Orbán Viktor pedig egy olyan irányba ment el, amit akkor, amikor megismerkedtünk, megvetett. Nekem nincs semmi dolgom egy olyan iránnyal, ami a mások jogait korlátozza, elveszi a mások pénzét, vagy elhallgattatja a politikai ellenfeleit. Ha Orbán Viktor így gondolkodott volna 25 évvel ezelőtt, akkor soha semmilyen kapcsolat nem alakult volna ki közöttünk. Újra meg kellene térnie, hogy mi egy platformon tudjunk mutatkozni.

Lesz valaha egyházi státuszuk?

Nem fogjuk feladni, a végsőkig elmegyünk. Nem fogjuk hagyni, hogy egy egyesületi státuszba belenyomorítsanak bennünket. De igazság szerint nekünk nincs kifogásunk az ellen, ha egy másik kormány adja vissza a tőlünk alkotmánysértően elvett jogokat.

 

24.hu