Az Arizonai Állami Egyetem kutatói vezette tudóscsoport Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában, Afrikában és Kelet-Európában 37 millió hektárt felölelő, mintegy 1500 nagy földterület átalakítását elemezve kimutatták, hogy a földek megtisztítása mezőgazdasági termelés céljára mintegy 2,3 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezhetett.

Ezt a kibocsátást 0,8 gigatonnára lehetett volna csökkenteni, ha szabályozással vagy az erdők védelmével korlátozták volna az átalakítást - írták a kutatók a Nature Food című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

"Irreális azt mondani, hogy nem szabad több területet átalakítani, mivel nő a világ lakossága. De minimalizálni kell a kibocsátást, miközben a mezőgazdaságot fejlesztjük"  - mondta Chuan Liao professzor, a tanulmány vezető szerzője.

Az élelmiszerárak megugrása 2007-ben a földek iránti nagy keresletet idézett elő globálisan az élelmiszerellátás biztonságának növelése érdekében, a gazdagabb országok és a multinacionális cégek gyorsan vásároltak fel földeket a szegényebb országokban. Világszerte egyre kevesebb kézben - főként nagy cégeknél és befektetőknél - összpontosulnak a földterületek: a gazdaságok egy százalékát adó legnagyobb farmok a föld mezőgazdasági területeinek több mint 70 százalékán működnek egy 2020-as tanulmány szerint.

A környezetvédelmi irányelvek érvényre juttatása nem csökkenti azt a földterületet, amelyet mezőgazdasági fejlesztésre lehet használni - hangsúlyozta Liao a Thomson Reuters Foundation tudósítójának. Egyensúlyt kell találni a két szükséglet között: lehetővé kell tenni a mezőgazdasági fejlesztést a földeken alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátási értékekkel és az elhagyott mezőgazdasági területek újraélesztésével - tette hozzá.

Az ENSZ adatai szerint 2019-ben a teljes szén-dioxid-kibocsátás rekordmértékű volt, elérte az 59,1 gigatonnát. A mezőgazdaság és az erdőirtás globálisan az üvegházhatású gázkibocsátás mintegy egynegyedéért felelős, ez nagyobb arány, mint a közlekedési szektoré. (MTI) / agrarszektor.hu