Ez az eredendően is dermesztően alacsony minimálnyugdíj az azóta megállapított és a jövőben majd megállapítandó nyugellátásokra egyaránt vonatkozik, így alighanem az egész világegyetemben - amelynek alapállapota a folytonos változás - egyedülálló módon már 14 éve változatlan. 2021. január 1-jétől ráadásul megszűnt a 28 500 forintos minimálnyugdíj alkalmazhatóságára vonatkozó időbeni korlátozás, vagyis akár örök időkre (vagy a következő rendeletmódosításig) érvényben maradhat a 28 500 forintos összeget rögzítő szabály. - írja a Portfolio

Elértéktelenedő minimálnyugdíj

Természetesen 2008. január 1-jén a 28 500 forint pontosan annyit is ért, azóta viszont az infláció megette az összeg 35 százalékát, így a minimálnyugdíj mai reálértéke legfeljebb 18 500 forint. Ha mindehhez figyelembe vesszük az euró értékének változását - az árfolyam a 2008. január 2-i 253 forint helyett ma 370 forint -, akkor a 2008-ban még 112 euróval egyenértékű minimálnyugdíj jelenleg csak 77 eurót ér, s ha a forintinflációt is figyelembe vesszük, az összeg mindössze 50 euróra zsugorodik. A teljes nyugdíj legkisebb összege euróban 55 százalékkal kevesebbet ér ma, mint 2008-ban.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta pedig különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági nettó átlagbér és a minimálbér. A minimálbér 2008-ban 69 000 forint volt, ennek 41%-át tette ki a nyugdíj legkisebb összege, 2021-ban a minimálbér 167 400 forint, ennek már csak a 17%-a, míg a 2022-ben 200 ezer forintra emelkedő minimálbérnek csupán a 14%-lesz a minimálnyugdíj.

A MINIMÁLBÉRHEZ VISZONYÍTOTT MINIMÁLNYUGDÍJ EREDETI 44%-OS ARÁNYA ALAPJÁN 2022-BEN A MINIMÁLNYUGDÍJNAK MÁR 88 EZER FORINTNAK KELLENE LENNIE.

A nettó átlagkereset 2008-ban 122 267 forint volt, ennek 23%-át tette ki a nyugdíjminimum, míg 2021. augusztusában (a legutóbbi KSH-gyorstájékoztató szerint) a nettó átlagkereset 283 600 forint, ennek már csak 10%-át teszi ki a nyugdíj legkisebb összege. Ezt a növekedést figyelembe véve a minimálnyugdíjnak idén 65.230 forintnak kellene lennie.

Ráadásul a bérnövekedést a valorizációs szorzók is tükrözik. Ezekkel a szorzókkal a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni a korábbi években elért kereseteket, hiszen nyilvánvaló, hogy azok értékét karban kell tartani, hogy a nyugdíjszámítás során reális, aktualizált - vagyis valorizált - összegben lehessen a kereseteket figyelembe venni. A 2008-ban elért keresetekhez jelenleg 2,204-es a valorizációs szorzó, vagyis a 2008-ban elért keresetek értékét több, mint kétszeresen kell figyelembe venni egy idei nyugdíjmegállapítás során. Ezzel a szorzóval a 2008-ban megállapított 28 500 forintos nyugdíjminimumnak 2021-ben már 62 810 forintnak kellene lennie.

A nyugdíjminimumról

Vajon miért maradhat immár 14 éven át változatlanul ennyire alacsony ez az összeg, amelynél főszabályként nem lehet kisebb egy teljes (vagyis legalább 20 év szolgálati idő alapján meghatározott) nyugdíj összege? A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. A résznyugdíjat az kaphatja, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb tartam -, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.

A nyugdíjmegállapítás kapcsán - vagyis a tényleges öregségi nyugdíjrendszerben - a nyugdíjminimumnak nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett életpálya-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan 38 év Magyarországon. Nem is beszélve a nők kedvezményes nyugdíjáról, amelynek igénybe vételéhez minimum 40 évi jogosító idő szükséges.

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke (a medián nyugdíj összege, vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2021. novemberben - az 1,2 százalékos pótlólagos nyugdíjemelés nyomán - 131 500 forint, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 151 800 forint. Így a nyugdíjminimumnak a medián nyugdíj a négy és félszerese, az átlagnyugdíj több, mint ötszöröse.

Akinek az utóbbi 14 évben minimális (vagy annál is kisebb) nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek túlnyomó többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot, s a magyar nyugdíja csak pro rata temporis, azaz időarányos nyugdíjrésznek számít az EU társadalombiztosítási koordinációs rendeletei vagy az adott állammal fennálló kétoldalú szociális biztonsági megállapodás szerint.

A nyugdíjrendszeren belül a méltányossági eljárások mellett a hozzátartozói nyugellátások megállapítása kapcsán lehet még szerepe a minimálnyugdíjnak akkor, ha a fiatalon elhunyt részére képzetes nyugdíjat kell számolni, amelynek meghatározott százaléka lesz az özvegyi nyugdíj vagy az árvaellátás összege. Az árvaellátás minimális összege egyébként éppen 2022. január 1-jétől emelkedik 50 ezer forintra a jelenlegi 24 250 forintról.

Ha viszont nincs lényeges szerepe a minimálnyugdíjnak a mai nyugdíjmegállapítások során, akkor miért nem emelkedik ez az összeg?

Az emelés elmaradásának egyetlen racionális indoka az lehet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításán túl számos egyéb területen játszik fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, s ezek összesített költségvetési hatása már olyan számottevő, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényel.

Sok mindent befolyásol

A nyugdíjrendszer keretében az említett méltányossági eljárások körében a méltányossági nyugdíj, a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege és feltételei vannak a minimális nyugdíjösszeghez kötve. (Az idei és a jövő évi költségvetési törvények szerint méltányossági nyugdíjra 200 millió, kivételes nyugdíjemelésre 800 millió, egyszeri segélyre 600 millió forint áll évente rendelkezésre.) Emiatt azok mértéke eleve nagyon alacsony volt és maradt az elmúlt 14 év során.

• A méltányossági nyugdíj összege legalább a minimálnyugdíj fele (14 250 Ft), legfeljebb a minimálnyugdíj másfélszerese (42 750 Ft) lehet.
• A kivételes nyugdíjemelés összege legalább a minimálnyugdíj 10%-a (2 850 Ft), legfeljebb a 25%-a (7 125 Ft) lehet. Az egyszeri segély összege legalább 15 000 Ft, de legfeljebb a minimálnyugdíj másfélszerese (42 750 Ft) lehet.
• A Magyar Államkincstár Központja rendkívül indokolt esetben magasabb összegű egyszeri segélyt is engedélyezheti, de annak összege még akkor sem haladhatja meg a minimálnyugdíj háromszorosát (85 500 Ft).

A szociális ellátások terén a nyugdíjminimum jelentősége ennél jóval nagyobb, ugyanis annak különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és mértékét:

• aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás), az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.
• Ezen túlmenően a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését a hatóság akkor csökkentheti vagy engedheti el, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálnyugdíj két és félszeresét.
• Emellett a havi rendszeres szociális ellátás (az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj) emelése vagy csökkentése is a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve. A vagyon fogalmát is a nyugdíjminimum összegéhez kötött mértékekben szabályozza a szociális törvény.
• A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szepet játszik a nyugdíjminimum.
• A gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság) és az anyasági támogatás összegét ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény.
• Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.
• A gyermekvédelmi törvényben rengeteg ellátás és juttatás feltételei között szerepel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének különböző százalékos mértéke, egyebek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a gyermektartásdíj-előleg, a gyermek otthonteremtési támogatása, a gyám pénzbeli ellátása, a hivatásos gondnok díjazásának mértéke függ ettől.
• Egyes hitelek feltételei között is szerepelnek a minimálnyugdíj különböző százalékos mértékeire történő utalások.

A probléma megoldása

A NYUGDÍJMINIMUM ÖSSZEGÉNEK EMELÉSE ÍGY TÖBB SZÁZEZER ELLÁTÁST, TÁMOGATÁST, SEGÉLYT ÉRINTHET, VAGYIS SZÁZMILLIÁRDOS NAGYSÁGRENDŰ KIADÁSI TÖBBLETET OKOZNA AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBEN.

Amíg ennek a kiadási többletnek nincs meg a tartós fedezete, addig a nyugdíjminimum emelésére vonatkozó követelések sem teljesülhetnek.  Nyilván ezért nem lépett még a kabinet, noha a legutóbbi hírek szerint már szerepelt a kormány napirendjén a minimálnyugdíj emelésének kérdésköre.

Persze ezt a gordiuszi csomót egyetlen suhintással át lehet vágni: egyszerűen le kell választani az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani. Ahogyan a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának számításához bevezették az éves alapösszeget a korábban alkalmazott rögzített minimálbér-összeghez képest, ugyanúgy bevezethető egy éves alapösszeg az összes családi, gyermekvédelmi és szociális ellátás számításához, így a nyugdíjminimum összege a törvényhozás számára sokkal szabadabban alakíthatóvá válik - akár a jövő évi választás előtti hetekben is...

Köthetik az új minimumot valamilyen százalékos értékben a minimálbérhez, a medián nyugdíjhoz, az átlagnyugdíjhoz vagy akár egy nyugdíjasok számára meghatározandó létszükségleti minimumhoz (amelyet a lakhatás, táplálkozás, egészségügyi ellátás pénzügyi szentháromságának parancsolatai alapján lehetne számítani). Vagy egyszerűen minden évben alkalmazni kell a 2008-as 28 500 Ft-ra vonatkozó aktuális valorizációs szorzót.

SOK MEGOLDÁS KÉPZELHETŐ EL, ÉRDEMES TANULMÁNYOZNI E TEKINTETBEN IS MÁS EU-TAGÁLLAMOK NYUGDÍJRENDSZEREIT.

Érdemes azonban azt is szem előtt tartani, hogy a nyugdíjrendszerben messze nem a legfontosabb kérdések közé tartozik a nyugdíjminimum összege. Sokkal fontosabb ennél a nyugdíjak éves rendszeres emelésének javítása, például a nyugdíj megállapítási évjáratától és a nyugdíj összegétől, továbbá a GDP-alakulásától is függő sávos és vegyes indexálásra épülő nyugdíjemelési algoritmus bevezetése. Talán még ennél is fontosabb, hogy a nyugdíjrendszer két alapvető hibáját - az átláthatatlanságot és a jogosultságszerzés egyenetlenségeit - mielőbb sikerüljön kijavítani. A jövő évi választásokat megelőző időszakban a nyugdíjasokat megillető plusz juttatások okozta eufóriában könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy sem az inflációt utólag kullogva követő nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes orvosolni a nyugdíjasok relatív elszegényedését, miközben a plusz juttatások hosszú távú finanszírozása egyre nehezebb kihívások elé állítja a nyugdíjkasszát. (Portfolio)