Paks 2: hallgatott a kormány Brüsszelre, átírták az atomtörvényt
Több energetikai tárgyú törvény, így az atomtörvény is módosult - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből. - írja a portfolio.hu.
Forrás: portfolio.hu
Az új szabályozás az atomenergiafelügyeleti szerv (Országos Atomenergia Hivatal) hatáskörébe utalja a létesítés alatt álló nukleáris létesítmény - vagyis Paks 2 hatósági engedélyeinek módosítását is, vélhetően nem függetlenül az Európai Bizottság korábbi észrevételeitől.
A módosítások a szakmai felügyelet megerősítését, illetve az európai uniós irányelveknek való megfelelést szolgálják. Legutóbb tavaly decemberben változott az atomtörvény.
Paks 2: Hallgatott a kormány Brüsszelre, átírták az atomtörvényt
Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló (2017. évi LXXV. számú) törvény egyszerre számos ponton módosítja a bányászatról, az atomenergiáról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, illetve a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényeket, de mindemellett a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. törvény is módosult.
A módosítások egyik legérdekesebb része az atomtörvénnyel kapcsolatos. A változtatásokat elsősorban a nukleáris létesítmények biztonsági keretrendszerével kapcsolatos, részben módosuló Euratom irányelveknek való megfelelés motiválta - derül ki a záró rendelkezésekből.
A törvény számos kiegészítést tesz az atomtörvény kapcsán.
Így például új részlet, hogy az atomenergia-felügyeleti szervnél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő - felügyelői munkakörében - az atomenergia-felügyeleti szerv képzési rendje és az atomenergia-felügyeleti szerv főigazgatója által kijelölt vizsgabizottság előtt tett sikeres vizsga letétele után bízható meg önálló ellenőrzési és intézkedési tevékenység ellátásával.
Újra helyzetben az OAH
A módosítás talán legfontosabb pontja szerint
a létesítés alatt álló nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeit az atomenergiafelügyeleti szerv módosíthatja
míg korábban a törvény e vonatkozásban nem is utalt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerepére.
A korábbi megfogalmazás szerint
létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeitől eltérni csak jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel lehet.
Fontos újdonság, hogy mindezt a folyamatban lévő hatósági eljárásokban és a megismételt eljárásokban - vagyis a Paksi Atomerőmű bővítése során is alkalmazni kell.
Ugyancsak teljesen új elem a hazai szabályozásban, hogy a vonatkozó
összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmak, valamint kizárási szabályok érvényesítését szolgáló további részletes eljárási szabályokat az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője dolgozza ki, figyelemmel az atomenergia-ipar sajátosságaira is.
A módosítás ezen túl szintén az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalja a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók létesítmény szintű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatának jóváhagyását is.
Az ágazat kormányzati felügyeletét erősíti ugyanakkor, hogy a törvény a nukleáris létesítmények mellett a radioaktívhulladék-tárolókra is kiterjeszti azt a szabályozást, miszerint a jövőben "a tulajdonjogok megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez a kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges."
Előzmények
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény legutóbb 2016 decemberében módosult. Az Országgyűlés által megszavazott törvényszöveg felhatalmazta a kormányt, hogy saját hatáskörben, rendelet kibocsátásával egyedileg eltérjen az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezésről szóló döntéseitől.
Az Európai Bizottság szinte azonnal vizsgálni kezdte, hogy a törvény összhangban áll-e az Euratom-szerződéssel (a nukleáris energia felhasználására vonatkozó uniós alapszerződés).
Február elején aztán Brüsszelből egy úgynevezett adminisztratív levél érkezett Budapestre, amelyben a Bizottság aggályait fejezte ki az atomtörvény december 6-i módosításával kapcsolatban, kilátásba helyezve a hivatalos jogi eljárás elindítását.
A Bizottság kifogásolta, hogy a kormány az Euratom-előírások ellenére előzetesen nem közölte a törvény módosítást, és azt is, hogy a változtatásokkal a magyar szabályozó hatóság függetlensége alapvetően csorbult.
Végül nem indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen; a kormány a jelek szerint meghallotta a brüsszeli kritikát, és miután a mostani módosításról sajtóértesülések szerint Brüsszellel is egyeztetett, növelte az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatáskörét.
