Pálinkás József leváltását a pénz okozhatta
Az innovációs pénzekért folytatott tülekedés vezethetett Pálinkás József leváltásához
MTI Fotó: Kovács Attila
1200 milliárd forint a tét, és túl sok olyan szereplő volt - cégek is, kutatók is -, akik nem voltak elégedettek Pálinkás szigorú szabályaival. - írja a 24.hu - G7
Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről.
A források elosztásért egyre nagyobb harc várható, ahol természeten a kormányközeli érdekcsoportok is érvényesíteni próbálják akaratukat, és ez nem jó hír a magyar tudománynak. Pálinkás József másfél hete bejelentett leváltása pedig pont egy 26 milliárdos kiírás elnapolásával esett egybe.
A 26 milliárd forintra vállalkozások pályázhattak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH). A kiírás rendben megtörtént, már a bírálatok is beérkeztek. Ez alapján csak ki kellett volna hirdetni a szakértők által legjobbnak ítélt cégeket győztesnek, június 20-án ezt mégis elhalasztották. Még aznap megjelent a Magyar Közlönyben, hogy Pálinkást felmentettek az innovációs hivatal éléről. A sajtóban megjelent értelmezések szerint a CEU melletti kiállás miatt kellett az akadémia korábbi vezetőjének a hivatal éléről távoznia, de információink szerint az igazi indíték a hasonló pályázatokra és a velük járó milliárdokra vágyó üzleti körök elégedetlensége volt.
Senki nem szereti, ha egyszer csak ellenőrizni kezdik a munkáját
A Pálinkás vezette hivatal nyugati példák alapján olyan irányba terelte a rendszert, hogy a magas színvonalú kutatások, innovációs ötletek kapjanak több támogatást, nyilvános pályázati rendszerben, és ez nagy újdonságot hozott a magyar rendszerben. A kicsi magyar tudományos és innovatív vállalkozási közösségben inkább az volt a megszokott, hogy mindenkinek jut egy kicsi, senkit nem hagytak az út szélén. A tudományos életben pedig sokan úgy érezték, hogy ők a vesztesei az átalakulásoknak, ami sok ellenlábast szerzett.
Kutatás-fejlesztésre Magyarországon nem költenek sokat, két éve a GDP 1,21 százaléka ment erre. 2000-ben a 17. helyen álltunk az uniós rangsorban, ezt 2016-ra a 16.-ig sikerült javítani. A régió k+f szempontból két részre szakadt: a csehek és a szlovénok már nagyon közel vannak az uniós átlaghoz, a többiek nagyon messze vannak ettől, Magyarország pedig a két csoport közé ragadt be.
