Pártot alapíthat Gattyán György
Még senki ne vegyen mérget arra, hogy a közeljövőben pártot alapít az ország egyik leggazdagabb embere. Most csak annyi biztos: szívügyének tekinti a digitalizációt.
Gattyán György - Fotó: Béres Márton / Népszava
A világ fejlődésének motorja ma a digitalizáció, Magyarország azonban jelentős lemaradásban van – erről beszélt a minap Gattyán György azon az új honlapon, ahol tudásközpont és mozgalom megalapítását jelentette be. Kifogásolta, hogy senki nem képviseli nálunk azt a közel 5 millió embert, aki fontosnak tartja a digitalizációt. Sejtelmesen fogalmazva állást kínált "106 képviselőnek az ország 106 választókörzetében".
Bár az említett honlapon 2022 nyaráig teljesítendő – tehát a parlamenti választás utáni időszakra vonatkozó – célkitűzések szerepelnek, időközben megjelent egy interjúrészlet, amely további találgatásokra adhat okot. Friderikusz Sándornak nyilatkozva Gattyán György egyértelműen arra utalt ugyanis, hogy pártalapításra készül. Egy általa megrendelt kutatásra hivatkozva állította, hogy a magyarság változást akar: "mindegy, hogy ki, csak ne a két múlt közül kelljen választani". Papírforma szerint "akár nyerni is lehet". A párttá szerveződésre – tette hozzá – még van pár hónap. Az, hogy az idézett kijelentések milyen szövegkörnyezetben hangoztak el, csak csütörtökön este derül ki: ekkor lesz nyilvános a teljes beszélgetés.
Ezzel együtt nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a profi módon felépített és kivitelezett médiamegjelenések hátterében komoly pártalapítási szándék húzódik-e meg. Kérdéseinket elküldtük Gattyán Györgynek, de hivatalos válasz nem érkezett. Gattyán Györgyhöz közeli forrásból ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk: "Nem a pártalapítás az elsődleges szempont, ez csak egy jövőbeli eszköz lehet ahhoz, hogy a digitalizációs felzárkózás megtörténjen Magyarországon".
– Az üzleti életben sikeres emberek megjelenése nem teljesen szokatlan jelenség a politikában, bár Magyarországon kevés példa akadt erre – jegyezte meg lapunk kérdésére Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója. Emlékeztetett rá, hogy az aktív politikusok közül Gyurcsány Ferenc 2002 után jelent meg sikeres üzletemberként a politikában. Szélesebb kitekintésben: a most leköszönő Andrej Babis cseh miniszterelnök az ország második leggazdagabb embereként lépett politikai pályára a 2010-es évek elején. A tengerentúlon Donald Trumptól eltekintve is sok példa van hasonlóra.
Az üzletember-politikusok a hagyományos pártokkal és elitekkel szemben határozzák meg magukat, a választók szemében hitelességüket pedig üzleti sikereik teremtik meg. Ez utóbbiakra hivatkoznak, amikor a közélet megtisztítását ígérik a korrupciótól és a korrupt elitektől – hangsúlyozta Mikecz Dániel. Magyarországon azonban – folytatta – az üzleti sikernek önmagában nincs olyan értéke egy politikus megítélésben, mint az Egyesült Államokban. Ráadásul a 2022-es parlamenti választás során nem lesz hiány elitellenes jelöltekből. Ellenzék- és kormányváltásról beszél Márki-Zay Péter, a brüsszeli és hazai elit összefonódásról Orbán Viktor, a kétosztatúság elutasításáról a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
Mikecz Dániel szerint ezek a körülmények korlátozzák Gattyán György esélyeit: az általa hivatkozott, a politikai felhozatallal szemben megnyilvánuló elégedetlenség önmagában nem teremti meg egy újabb harmadik kihívó esélyeit.
NER-közeli adás-vétel
Különös adás-vétel történt az év elején a Gattyán-birodalomban: az üzletember egyik, korábban adóhivatali bűnügyi vizsgálatokban érintett, néhány millió forintos forgalmú, veszteséges cégét, az Imperium Galactica Kft.-t a NER-hez szorosan kötődő, az államtól milliárdos megbízásokat zsinórban kapó Sárhegyi és Társai ügyvédi iroda két vezetője, Sárhegyi Zoltán és Bártfai Beatrix vette meg. A korábban a Nemzeti Választási Bizottságban Fidesz-delegált Sárhegyi, illetve neje, a Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Bártfai Beatrix igazi nagymenőnek számít a Fidesz-világban. Közös cégük a Z. I. B. Consulting Kft. 2011-2012-re 3 milliárd forintos keretszerződést kötött az állami út- és vasútépítéseket menedzselő NIF Zrt.-vel. Emellett a 24.hu összesítése szerint 96 millióért adtak jogi szolgáltatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, 120 millióért a NISZ Zrt.-nek. Épp e nagy bevételek miatt is különös, hogy az ügyvédpáros cége, a Zétavár Kft. „lehajolt az apróért” és átvette Gattyánéktól az évek óta nulla forgalmú, 2020-ban hárommillió forintos veszteséget termelő kis céget. Annál is inkább mivel a két cég tevékenységi köre sem passzol: a Zétavár ingatlan üzemeltetéssel, míg az Imperium Galactica főtevékenysége a „világháló portál szolgáltatás”.
Érdekes, hogy a cégnek a Gattyán-csoporton belül egy időben épp az a WebMindLicenses Kft. volt a tulajdonosa, amelyről a NAV sokáig azt gyanította: Gattyán ezen keresztül pumpálta ki az internetes vállalkozásai – így a Live Jasmin szexoldal üzemeltetéséből – származó bevételei egy részét Portugáliába, hogy így kevesebb adót kelljen fizetnie. A Forbes.com által ismertetett hivatali gyanú szerint a Live Jasmin (azóta: Jasmin) szerzői jogait tulajdonló WebMindLicenses még 2008-ban egy portugál vállalkozásnak, a Lalibnak adta bérbe a szexoldal licencét, amiért a portugál fél díjat fizetett. Ezután Gattyán idehaza csak társasági adót fizetett, ám a Jasmin hatalmas áfabevételei után már az alacsonyabb portugál áfakulcs ketyegett. Az adóhivatal előbb lehallgatta Gattyánt, majd inkasszózott a cégeinél. A vállalkozó ellenben bíróságra ment a NAV-val szemben, ahol a Kúria utoljára úgy látta, hogy Gattyán-cégek a kérdéses időszakban így is 4,5 milliárddal több adót fizettek az államnak. Egyelőre nem tudni, hogy a Sárhegyi-féle csapatnak eladott Gattyán-cégnek volt-e szerepe a NAV által támadott ügyletben. Az biztos, hogy a másik főtevékenysége szerint „immateriális javak kölcsönzésével” foglalkozó Imperium valamilyen adóhivatali ügyben érintett lehetett, mivel a cégbírósági iratok szerint a NAV Bűnügyi Főigazgatósága öt esetben rendelt el a cégnél lefoglalást, utoljára 2018 májusában.
