h i r d e t é s

Poláris sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Poláris sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét

2017. április 27. - 20:47

Kutatók szerint a sztratoszférikus felhők északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című híres képét és az azon látható színes légörvényeket. - írja az erdekesvilag.hu.

Forrás: erdekesvilag.hu

Három norvég meteorológus szerint nem az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése ihlette a művészt a tűzfényben pompázó ég megfestésekor. Az erről szóló tanulmányt Bécsben mutatták be egy tudományos konferencián.

A norvég festő (1863-1944) egykoron azt mesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. “Lángoló felhőkről” beszélt, amelyek láttán “reszketett a félelemtől”.

A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos – 2004-ben az amerikai csillagászok által kidolgozott – elmélet nem állja meg a helyét, ugyanis egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során.

Munch szerint azonban ez a látvány egyszeri élmény volt.

Krakatau (Fotó: Wikipedia/flickr/flydime) Forrás: erdekesvilag.hu

A tudósok szerint a Krakatau (Krakatoa) részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását.

Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak

– vélték a szakemberek. A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra – ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik – felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.

Fotó: Wikipedia/flickr/Alan Light Forrás: erdekesvilag.hu

Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz. 

Nagyon hideg, mínusz 80-85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok.

Nedvesség is kell hozzá.

Ilyenkor apró jégkristályok képződnek, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban

 – mondta a kutató az Európai Unió földtani konferenciáján. Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban, a troposzférában lévő felhők szürkület előtt láthatók.

“Ez egy újabb elmélet” – mondta Helene Muri, aki szerint több más hipotézis is létezik. Pszichológusok szerint egy belső fordulat késztette Munchöt a Sikoly megfestésére. Azt is mondta: „Mi viszont természettudósok vagyunk, és inkább a természetben keressük a válaszokat”.

Fotó: Wikipedia/Mathiasm Forrás: erdekesvilag.hu

Fotó: Wikipedia/François Guerraz Forrás: erdekesvilag.hu

Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, a nagyközönség addig nem ismerte a jelenséget, amely igencsak ritka: egy 2014-ben Oslóban megfigyelt hasonló jelenség nagy benyomást tett az emberekre, és innen támad a kutatás ötlete.

Ritkán látható, gyönyörű színekben játszó felhők alakultak ki Norvégia felett (Fotó: Severe Weather Europe/Facebook)  Forrás: eredkesvilag.hu

erdekesvilag.hu