Polt monográfiát ír az Európai Ügyészségről, amelyhez amúgy a magyar ügyészség nem szeretne csatlakozni
A 444.hu vette észre, hogy oktat és kutat is a legfőbb ügyész címmel jelent meg interjú Polt Péterrel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján, amelyből az is kiderült, hogy a legfőbb ügyész monográfiát ír az Európai Ügyészségről – írja a 168ora.hu.
Illusztráció: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Polt Péter elárulta, hogy tavaly két kéziratot adott le, ebből egyik egy monográfia kézirata, az Európai Ügyészséget vizsgálja.
– Az Európai Ügyészségről összefoglaló monográfia eddig nem jelent meg magyar nyelven, és az idegen nyelvű irodalom sem bővelkedik ilyenben. A célom az volt, hogy tudományos alapossággal járjam körbe azt a témát, amely nemcsak hogy alig ismert a magyar szakmai életben, hanem sok félreértés és téves információ is kering róla. Ebben a könyvben bemutatom azt az utat, amely a mostani európai tanácsi rendelethez vezetett, és megoldást, alternatívákat keresek azokra a problémákra is, amelyek megoldása elkerülhetetlen lesz az ez idő szerint jövőre esedékes hatálybalépést követően
– magyarázta a legfőbb ügyész.
A 444 emlékeztet arra, hogy ez azért is érdekes, mert Polt Péter februárban azt nyilatkozta, hogy szakmailag nem érzi elég magas színvonalúnak a létrejövő szervezetet, és aggasztotta, hogy a testület válogatna majd az ügyek között.
Az interjú érdekes pontja, amikor azt kérdezik Polt Pétertől, hogy az ügyészség hogyan tudja biztosítani az alapvető jogok és az igazság kiderítéséhez fűződő érdekek érvényesülését, és hogyan őrizhető meg az ügyészi szervezet függetlensége a többi hatalmi ágtól, elsősorban a kormányzástól. Válaszul közölte, hogy az ügyészségi feladatok alkotmányos alapjait az Alaptörvény 29. cikk (1)–(2) bekezdése tartalmazza, amely szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Elmondása szerint az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett, a közérdek védelmezőjeként pedig az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
– Az elmúlt időszakban az ügyészi szervezetet számos támadás és politikai nyomásgyakorlás érte, amelyek azonban minden ténybeli alapot nélkülöznek, és azokat az ügyészség határozottan visszautasítja. A magyar ügyészség az Alaptörvénynek és a rá vonatkozó törvényeknek megfelelően működik, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként függetlenül eljárva érvényesíti az állam büntetőjogi igényét. Az ügyészség tevékenységét eddig is alkotmányosan, az objektív igazság kiderítése céljával végezte, és a jövőben is ezt fogja tenni. Az ügyészséget ellenőrző tevékenység megfelelően oszlik el a parlament, a bíróságok és a nyilvánosság között
– tette hozzá.
Az Európai Ügyészség felállításáról 2017-ben döntöttek az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei, a szervezet az európai uniós források kárára elkövetett bűncselekmények üldözésére jön létre. Az Orbán-kormány nagyon nem támogatja Magyarország csatlakozását, pedig még a Fidesz-szavazók többsége szerint is szükséges.
