h i r d e t é s

Pusztító leépülés

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Pusztító leépülés

2018. november 12. - 16:40

A tömeges állami kirúgások miatt laborok munkája állhat le

Forrás: pxhere.com

A nagy állami leépítés miatt nem egy intézményben az alapvető feladatok ellátása is veszélybe került: ellehetetlenülhet több járványüggyel foglalkozó labor, a környezetvédelmi apparátust pedig lényegében megsemmisítették.

– Még szinte ki sem hűlt az elküldöttek széke, máris megkaptuk a kör-emailt, hogy januártól átszervezések jönnek a növekvő munkateher miatt – mondta a Népszavának egy közszolga, aki hosszú évek óta dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóságán. – Ez volt a hivatalos rész, az osztályvezetőnk aztán egy reggeli megbeszélésen le is fordította: „Akik maradtak, szívni fognak.”

Informátorunk főosztályán a dolgozók 15 százalékát érintette a nagy állami leépítés, amelynek végére majd hétezerrel „karcsúsítják” az apparátus státuszainak számát. A leépítés átgondolatlanságáról sokat elárul, hogy forrásunk szerint annyi informatikust rúgtak ki, hogy „már hallani, külső céget bíznak meg egyes projektekkel.” – Néha szinte örülök, hogy kirúgtak – jegyezte meg az egyik elbocsátott KSH-dolgozó, aki több mint másfél évtized után került utcára. – Persze az embernek adott nyugalmat, hogy a hó elején fixen pénz érkezett a számlájára, de ha abba is belegondolok, hogy mennyi güriztem 150 ezer nettóért, amiben benne volt a két gyerek után járó adókedvezmény, akkor néha úgy érzem, hülye vagyok, hogy nem léptem le korábban.

A Nemzeti Népegészségügyi Központban is nagy károkat okoz a leépítés – ez az a csúcsszerv, amely egyrészt az Országos Közegészségügyi Intézetből (OKI) jött létre – ide tartozott a járványügyi igazgatóság – másrészt az országos tiszti főorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított egységeket kapta meg. Az 1200 alkalmazottat foglalkoztató intézményben háromszáz státusz szűnt meg. Emiatt a járványüggyel foglalkozó laborok közül több is ellehetetlenülhet. Itt végzik egyebek mellett a botulizmus vizsgálatát, de ide küldik be a mintát a kórházak, ha a vírusos agyhártyagyulladás lehetősége merül fel. Itt vizsgálják a terrorgyanús küldemények tartalmát, továbbá itt található Közép-Európa egyetlen, népegészségügyi célból létrehozott, legmagasabb biztonsági szintű laboratóriuma is. A helyzetről sokat elárul: a gyermekbénulás kórokozójával foglalkozó laborban négy emberből kettő önként felmondott a leépítésekkel összefüggésben. „Munkájukhoz speciális tudásra és kellő gyakorlatra van szükség, ezért pótlásuk nem lesz egyszerű, viszont ha ebben a laborban leáll a munka, abból nemzetközi botrány lesz – mondta informátorunk.

Az agrártárca környezetügyért felelős államtitkársága állományának 40 százalékát küldték el, a környezetvédelmi főosztályon például 17 dolgozó közül nyolcan kaptak felmondó levelet ügyfélkapujukra. Az érintettek már épp megkönnyebbültek volna, mert a központi leépítést október 31-ig végre kellett hajtani, s addig a minisztériumban senki nem kapott értesítést. Csakhogy a tárca nem tartotta be a határidőt, és csak november 6-án, küldte szét az értesítéseket a kirúgott kollégáknak. Köztük volt a környezetvédelmi főosztály 48 éves vezetője is, aki hosszú évek alatt végigjárta a minisztériumi szamárlétrát, kiváló szakembernek tartották külső és belső munkatársai is. Így aztán mindenki azt mondja, épp a szakmai munka felszámolása volt a célja a bürokráciacsökkentésre hivatkozó kirúgási hullámnak. Többen is arra figyelmeztettek, hogy futó uniós projekteket veszélyeztet az így létrejött létszámhiány.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a saját forrásai alapján lapunknak megerősítette, és újabb adatokkal ki is egészítette az elsőként az Indexben közölt számokat. A Rácz András vezette államtitkárság eddigi létszáma 128 fő volt, ami most 71 főre csökken. Ez 56 fő távozását, vagyis ténylegesen 44 százaléknyi munkaerő elküldését jelenti, amely a természetvédelemben 30, a környezetvédelemben 26 főt sújt. A legsúlyosabban érintett nemzeti parki és tájvédelmi főosztály létszáma 21-ről 11-re csökken (47,5 százalékos os csökkenés), a természetmegőrzési főosztályé 27-ről 13-ra (52százalék), a biodiverzitás és génmegőrzési főosztályé 12-ről 7-re (42 százalékos). Jávornak az ágazat belső köreiből származó információi szerint azt történt, hogy az agrártárcára leosztott elbocsátási keretet a földművelési részleg nagyrészt a semmilyen érdekérvényesítési képességgel nem rendelkező környezet- és természetvédelemre tolta, amit Rácz András érdemi ellenállás nélkül tudomásul vett. Úgy tudni, a drasztikus leépítés ezzel még nem ért véget, a következő hetekben az elbocsátási hullám a nemzeti parkokat is eléri, ahol 40 százalékos karcsúsítás várható.

Lapunk információi szerint a nemzeti parki igazgatóságoknál most nem menesztettek senkit, ám ott már hónapokkal ezelőtt összezsugorították az állományt. Emiatt az ország több pontján turisztikai látványosságokat kellett zárva tartani. A terület egyik szakértője ugyanakkor úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy komoly nehézségek vannak a nemzeti parkok működtetésében, mert gazdasági igazgatók, pályázatírók távoztak sorban az utóbbi időben.

A Levegő Munkacsoport elnöke is úgy látja, a mostani kirúgásokkal gyakorlatilag vége van Magyarországon a környezetvédelemnek. Lukács András számára a szakemberek ilyen tömeges elküldése azt jelzi: a kormánynak sem a környezetvédelem, sem az itt élők egészsége nem fontos, ráadásul hazánk egyre nehezebben tud eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek. Tudomása szerint a levegőtisztaság védelmével foglalkozó szakemberek is az elküldöttek között vannak, miközben az Európai Bizottság az EU Bírósága előtt eljárást indított Magyarország ellen is, mert nem védi meg polgárait a légszennyezéstől.

 

nepszava.hu