Képtelen volt a magyar nagykövet megvédeni a magyar álláspontot a menekültválsággal kapcsolatban egy osztrák tévécsatornának adott szerdai interjújában.

Fellépése totális égés volt. Az a benyomása lehetett a televízió nézőinek, hogy Perényi János vagy nem ismeri a magyar álláspontot, vagy ilyen nincs is. Ennek következtében talán még annál is rosszabbul szerepelt a CIB2 televíziókamerái előtt, mint a kormánya Budapesten. Perényi legjobbra sikeredett válaszai arról szóltak, hogy nem tudja, mi fog történni, és nincs információja arról, hogy milyen a menekültek aktuális helyzete a budapesti Keleti pályaudvar környékén - írja a gepnarancs.hu.

Arra sem tudott érdemben reagálni, hogy miért a Keleti pályaudvaron, az alapvető higiénés normák betartása nélkül vesztegelnek, és miért csak 10 WC áll a menekültek rendelkezésére. Kijelentette: nem ismeri az ott lévő WC-ék számát. Arra sem válaszolt, hogy miért nem helyezték el az ott veszteglőket menekülttáborokban. Szerinte a probléma gyökere, hogy a menekültek nem tanúsítanak kellő együttműködést a magyar hatóságokkal, egyetlen céljuk, hogy tovább utazzanak Németországba. A diplomata a riporter kérdésére, hogy – mivel Ausztria 80 ezer menekültet tervez befogadni – Magyarország mennyit, csak annyit tudott mondani, hogy semmilyen számot nem ismer erről.

Perényi a nemzetközi politikai „kakafóniára” való hivatkozáson kívül, nem tudott magyarázatot adni arra, hogy az elmúlt héten miért nem, aztán hétfőn miért engedték vonatra szállni a Budapesten összegyűlt menekülteket, és most megint miért nem utazhatnak a menekültek tovább. Azt mondta, hogy a legutolsó órákban született döntések hátterét nem ismeri. Arra hivatkozott, hogy hétfőn a magyar hatóságot váratlanul érte a nagy embertömeg megjelenése a pályaudvaron.

Ígéretet tett azonban arra, hogy országa mostantól már be fogja tartani a Schengeni és a Dublini Egyezmény előírásait és senkit sem enged tovább Magyarországról megfelelő dokumentumok nélkül. Mindvégig arra próbált hivatkozni, hogy országa egyedül nem képes megoldani a menekültproblémát, mivel Magyarországra 150 ezer menekült érkezett idén. A riporter közbevetésére, hogy ebből még tízezer sincs Magyarországon, azzal válaszolt, hogy nem ismeri az idevonatkozó számokat. Azt ígérte, hogy Magyarország tiszteletben fogja tartani az emberi jogokat és megteszi a szükséges lépéseket.

Azzal kapcsolatban, hogy a déli határon Magyarország 25 évvel a nyugati határán volt drótkerítés lebontása után, megint kerítést emelt, a nagykövet arra hivatkozott, hogy a két kerítés összehasonlítása történelmietlen. Arra a felvetésre, hogy a kerítésnek semmi értelme nincs, hiszen többen jönnek, mint mielőtt megépítették, a nagykövet csak annyit mondott, hogy tenni kellett valamit és szerinte ez is arra bizonyíték, hogy Magyarország egyedül nem tudja megoldani a problémát. A riporter nem hagyta annyiba és megismételte: minek épít valaki egy drótkerítést a határára, ha tudja, hogy ez nem megoldás? A nagykövet szerint a kudarcot nem lehetett előre látni. A kerítésnek az volt a célja, hogy a nagy embertömeget szervezett formában engedjék be az országba. Szerinte ez a menekültek érdeke is. Az, hogy minél hamarabb beadhassák a kérelmüket a menekültstátusz elnyerésére.

A riporter tovább firtatta: eltekintve attól, hogy a kerítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mégis mire gondoltak a 175 kilométerrel a szerb határon, ha onnan nyugatra Magyarország 500 kilométeren határos Horvátországgal. Oda is építenek egy kerítést? Tette fel a kérdést az osztrák újságíró. Önnek teljesen igaza van – mondta a magyar nagykövet -, de figyelembe kell venni a probléma nagyságát, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a helyzetet nem lehet ellenőrzés alatt tartani. Ezért lenne fontos a tagországok közös álláspontjának és a közös fellépésnek a kidolgozása. A konkrét kérdésre, hogy Magyarország tervezi-e egy másik kerítés építését a magyar-horvát határon, Perényi határozottan kijelentette, hogy ezt elképzelhetetlennek tartja.

Spekulációnak nevezte a feltételezést, hogy egy készülő törvény szerint a határra építendő második védvonal, annak katonai őrzése, továbbá a határvédművek megrongálásának bűncselekménnyé minősítése, valamennyi Magyarországgal szomszédos ország biztonságos országgá nyilvánítása azt jelentené, hogy Magyarország egyetlen menekültet sem akar befogadni. A törvény értelmezését azonban a nagykövet nem vállalta, mivel azt még nem fogadták el.

A riporter megkérdezte, hogy mi lett volna, ha Ausztria 1956-ban a 200 ezer, a területén keresztül menekülő magyar elé egy drótkerítést húz, azzal a magyarázattal, hogy nem tehet arról, hogy pont nála kezdődik a nyugati világ. A nagykövet ezt a kérdést is félrevezetőnek és történelmietlennek nevezte. Az újságíró nem hagyta annyiban és emlékeztette Perényit, hogy akkor Ausztria több menekültet fogadott be Magyarországról, mint amennyi eddig Magyarországra érkezett. A válasz erre is csak az volt, hogy ez egy félrevezető kérdés.

Arra a kérdésre, hogy mi a magyar javaslat a probléma kezelésére, a nagykövet semmit nem tudott mondani, csak egy korábbi uniós megállapodást volt képes előrángatni, ami Olaszországra és Görögországra vonatkozik, és az ottani hotspot állomások felállításáról rendelkezik. Ennek értelmében uniós segítséggel ezeken az állomásokon történne a menekültek regisztrálása és a kérelmeiket gyorsított eljárással bírálnák el. Végső aduként kijelentette: a menekültproblémát azokban az országokban kellene megoldani, ahonnan a menekültek érkeznek.

Zsebesi Zsolt

Az interjú ide kattintva megtekinthető

gepnarancs.hu (Címlap Fotó: Perányi János, Magyarország bécsi nagykövete 2014 decembere óta.)