Nagyon sok területen lehetne az országot családbaráttá tenni, amitől – elképzelhető – hogy több gyerek születne. Azért nem használjuk a „több nő szülne gyereket”-kifejezést, mert a nők nem szülőgépek. Íme néhány olyan pont, ami tényleg segítene Novák Katalinékon. hogy ne csak kritizáljunk, hanem javasoljunk is.  

1. A szemlélet

Mindenki utálja, ha a magánéletében vájkálnak, néhány szerencsétlen valóságshow-szereplőn és celeben kívül, akik ebből élnek. Az ideális szemlélet valószínűleg az lenne, ha meghagynák a lehetőséget mindenkinek, hogy akar-e gyereket vállalni, vagy sem. Attól még ugyanis, hogy a kormány most éppen ezt tűzte ki célul és a kormány (gyk Orbán Viktor) most éppen ezt akarja, attól nem biztos, hogy mások is ezt akarják. Túl banális? Ezek szerint nem az: ha banális lenne ez a kijelentés, nem dugnák minden lehetséges csatornán az emberek arcába, hogy TÖBB GYEREK KELL, meg, hogy SZÜLJÉL MÁR!

Az állam elősegítheti, hogy több gyerek szülessen, de az újabb és újabb kampányok inkább szolgálnak fideszes politikai célokat, mintsem igazán hatékonyak. Az államnak nem feladata szemléletet formálni. Az államnak nem feladata tájékoztató kampánynak hazudott politikai kampányt folytatni, főleg nem egy párt (gyk a Fidesz) politikai haszonszerzése céljából. Vegyük észre, hogy a családbarát-kereszténydemokrata vonal csak egy újabb póz, egy újabb politikai kampány, semmi több.

2. Egészségügy

Köszörüljük meg a torkunkat és gondoljunk arra, hogy Magyarországon milyen egészségügyi állapotok vannak. Vagy csak arra a statisztikára, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb a császármetszéssel világra jövő babák aránya. Vagy a kórházi fertőzések aránya. De, ha elengedjük azt a gondolatot, hogy mennyivel csökkentette a „családbarát kormány” az egészségügyre fordítható kiadásokat, nincs orvos, nővér, műszer, gyógyszer, budipapír, fertőtlenítő, szappan, elég, ha csak ránézünk az omladozó kórházakra. Vagy arra gondolunk, hogy a „családbarát országban” az anyukáknak külön harcot kell vívniuk a kórházakkal, hogy ágyban aludhassanak a gyerek mellett, ha annyira beteg, hogy ott kell tölteni az éjszakát. Ez csak egy apróság, nem is igazán pénzügyi tétel. Az is durva, hogy az embernek a magánegészségügybe kell elmennie, ha valami problémája van és nem akar hónapokat várni arra, hogy kiderüljön, mi a baja és azt meg is gyógyítsák.

3. Oktatás

Igen, pont most üldözték el a CEU-t (a világ egyik legjobb egyeteme), a kormány harcot vív az ország Tudományos Akadémiájával, közben államosítja a tankönyveket, központosít mindent.  Kontraszelektált, alulfizetett, agyonadminisztrált, agyonstresszelt, kiégett pedagógusok, iskolabezárások, ötvenszer átszerkesztett tananyag, ami egyre rosszabb lesz. Egy ismerősnek azzal magyarázták, hogy nem elég érett az iskolához, hogy nem elég jó a kudarctűrő képessége. Megintcsak, tekintsünk el a lehetetlen körülményektől, tegyük csak fel a kérdést: azért járjon a gyerek iskolába, hogy kudarcok sorozata érje? Azért szüljön valaki több gyereket, hogy annak a gyereknek ne legyen jó? Ráadásul a magyar iskola szegregál és elzárja a felemelkedés útját a szegényebbek elől – vagyis pont az ellenkezőjét csinálja annak, amire hivatott lenne. De már az is nagy dolog lenne, ha elég férőhely lenne a bölcsődékben, óvodákban.

4. Szociális támogatások

Az egy dolog, hogy nem kell többet adót fizetni, ha valakinek van négy gyereke. Ez rohadtul igazságtalan, mondjuk ki. De a másik dolog, hogy a családi pótlékot évek óta, sőt, lassan több mint egy évtizede (2008 óta) nem emelték. Akkor kap valaki 25 ezer forintot a gyereke után, ha az súlyosan beteg, fogyatékkal élő, egyébként meg 12 ezer forintot kap. Akinek három, vagy négy gyereke van, annak meg utána dobnak 10 milliót (nem kell visszafizetni), meg 15 millió hitelt. Meg külön pénzt autóra. A kormány büszkén lobogtatja a családi adó- és járulékkedvezményt (kedvező a gazdagoknak, a szegények nem tudják kihasználni), a GYED extrát és a CSOK-ot, de ezek mind olyanok, amik a szegényeket nem igazán érintik. Aki szegény, magára vessen – annyit is ér, üzeni a kormányzat. Viszont közben a másik oldalon verik a mellüket, hogy mennyire családbart az ország. Családbarát lenne, ha a szegény gyerek ugyanannyi, vagy több támogatást kapna az élethez, mint az, akinek eleve van. 

5. Gyerekvédelem

Maradjunk abban, hogy árva gyerekeket kirúgni a saját otthonaikból úgy, hogy fogalmunk sincs, hogy hova mennek, az nem igazán családbarát kormányzást jelent. Megy ugyan a himihumizás, meg a mismásolás, hogy mennyire jó lesz majd a gyerekeknek, de a B1 blog például arról értesült, hogy más fogyatékos intézetek is hasonlóképpen járnak (pl a diósjenői szociális otthon): az állam elveszi tőlük azokat a kastélyokat, ahová beköltöztették ezeket az intézményeket és után a haveroknak odaadja, hogy azok felújítsák és luxusszállodává alakíthassák őket. Mindez inkább arra utal, hogy a nyers, rövidtávú haszonszerzés mellett folyik egy álságos kampány, ami igazából eltakarja a valóságot a magyarok szeme elől. De tíz év kormányzás után mit vártunk a Fidesztől: ugyanezt csinálják a társadalom és a gazdaság minden területén.

6. Nők munkavállalása

Mindenki szembesült már azzal az intim kérdéssel, hogy az első kérdés egy fiatal nőnek egy állásinterjún, hogy mikor megy szülni, meg hányat. Aztán mindenki szembesült már azzal a problémával, hogy egy nőnek kötelező választani a karrier és a család között, a kettőt együtt szinte lehetetlen megoldani. Márpedig Magyarországon egykeresős családnak lenni egyet jelent a szegénységgel, hacsak a papa nem éppen Tiborcz, vagy Mészáros vezetéknevet visel. Ha pártunk és kormányunk valóban elő szeretné segíteni a gyerekvállalást, ezeken a területeken hozhatna olyan törvényeket, amelyek védik a nőket és anyákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők ne szenvedjenek hatalmas hátrányt a munakerőpiacon amiatt, mert gyereket vállalnak. Vagy elég arra gondolnunk, hogy sokan betegen is elmennek dolgozni, félve a kirúgástól és félve attól, hogy nem lesz elég pénzük a hó végén, mert a táppénz nem elég. Emiatt elküldik a beteg gyereket is óvodába, iskolába, ahol aztán szépen megfertőzi a többit.

7. Diszkrimináció

A magyar kormány előszeretettel mondja meg, hogy mi a család. Azzal viszont, hogy önkényesen kijelölik, mi a család, ezzel automatikusan diszrkiminálnak egy csomó embert, akik ugyanolyan értékes tagjai lehetnének a társadalomnak - ha hagynák őket. A diszkrimináció és a gyűlölet terjesztése (a menekültek nem családok, hanem gonosz migráncsok, a menekült gyerekek szüleit lehet éheztetni a tranzitzónában, a melegek nem család, stb.) nem igazán családbarát dolog, sőt: kifejezetten ellenséges azokkal szemben, akik szintén családként gondolnak magukra. És miért ne tehetnék. 

b1.blog.hu