h i r d e t é s

Settenkedő népirtást folytat Kína a helyi kisebbségekekkel szemben Hszincsiang tartományban

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Settenkedő népirtást folytat Kína a helyi kisebbségekekkel szemben Hszincsiang tartományban

2020. június 30. - 09:51

 

Mesterséges eszközökek fogják vissza a helyi kisebbségek szaporulatát a kínai Hszincsiang tartományban - derítette ki az AP amerikai hírügynökség. Azokat az asszonyokat sem kímélik, akik betartják a szigorú családtervezési szabályokat.

Tüntetés Hszincsiangban - Forrás: Szent Korona Rádió

Várandósan utazott haza Kínába, de csak egy abortuszt követően mehetett vissza férjéhez Gulzira Mogdin. A kazah kisebbséghez tartozó asszony a nyugat-kínai Hszincsiang tartományból származik, ahol a pekingi kormány utasítására más országrészeknél is brutálisabb rendőrállam épült ki a helyi kisebbségek, különösen a többségében iszlám vallású ujgurok elnyomására. Gulzira még 2017-ben akadt fenn egy hszincsiangi ellenőrzőponton, ugyanis mobilján “külföldi alkalmazást” találtak, az üzenetváltásra használt WhatsAppot. A nő azzal védekezett, hogy csak azért használja az alkalmazást, hogy ingyen hívhassa a férjét, a hatóságok azonban az útlevelét és a mobilját is elkobozták. Ezután még vizeletmintát vettek tőle, amiből kiderült, hogy terhes, méghozzá a harmadik gyermekével.

A hatályos kínai szabályozás szerint a vidéki családok akár három utódot is vállalhatnak, ám Gulzirának mégsem engedték, hogy kihordja a magzatot. Hiába magyarázta, hogy leendő gyermekének semmi köze nem lesz a kommunista országhoz, hiszen édesapja révén kazah állampolgár lesz, ez nem hatotta meg a tisztségviselőket. Testvérét felelősségre vonással fenyegették meg, ezzel rákényszerítették az asszony egy dokumentum aláírására arról, hogy “szabad akaratából” veteti el a magzatot. Nem sokkal később nőnél - állítása szerint alaptalanul - tuberkulózist állapítottak meg és kórházba utalták, de ő nem volt hajlandó bemenni. A hatóságok rövidesen más rokonait is elkezdték zaklatni, testvérét pedig átnevelőtáborba hurcolták. Az asszony végül engedett a nyomásgyakorlásnak, öt hónapos terhesen bevonult a kórházba, ahol szerinte szándékosan megfertőzték tuberkulózissal, hogy ezzel (utólag) igazolják az abortusz szükségét. A beavatkozás után még hónapokat kellett házi őrizetben töltenie, mire visszaengedték Kazahsztánba. Ráparancsoltak, hogy ne beszéljen újságírókkal és ne meséljen a táborokról - ő azonban már 2018-ban nyilatkozott a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió helyi szerkesztőségének.

Gulzira Mogdin esete egyáltalán nem egyedi. Az AP amerikai hírügynökség a statisztikák, állami dokumentumok és interjúk segítéségével rendszerszintű kampányt tárt fel Hszincsiangban, amelynek során abortuszra kényszerítik és tömegesen sterilizálják a kisebbséghez tartozó nőket. A kommunista állampárt illetékesei a hírügynökség többszöri megkeresése ellenére sem nyilatkoztak, a hivatalos adatok azonban önmagukért beszélnek. 2017-ről 2018-ra negyedével csökkent a születésszám Hszincsiangban, két, főként ujgurok lakta régióban pedig három év alatt 60 százalékkal kevesebb gyermek jött világra. A művi meddővé tételeket illetően is kiolvasható a trend: míg egész Kínát tekintve 2016 és 2018 között csökkent, addig Hszincsiang tartományban megtízszereződött a sterilizációk száma.

Mindez a kínai népesség-politika változását jelzi: a kisebbségek évtizedeken át kivételezett helyzetben voltak, még a szigorú családtervezést illetően is. Az egykepolitika idején is engedélyezték nekik a két gyermek vállalását, sőt, a vidékiek esetében akár háromét is. A 2013-ban hatalomra került Hszí Csin-ping elnökségével azonban felcserélődtek a szerepek: azóta a lakosság több mint 90 százalékát alkotó han kínaiak számára járnak a kiváltságok, míg egyes kisebbségek nemkívánatossá váltak. Különösen igaz ez a Hszicsiangban élő, jellemzően muszlim ujgurokra és más népcsoportokra, akikre vallásuk és a többségi kultúrától eltérő hagyományaik miatt biztonsági kockázatként tekint a pekingi kormány.

A nyugat-kínai tartományban 2014-ben vezették be az elméletileg mindenki számára egyenlő családtervezési politikát, ám ez a gyakorlatban korántsem jelent azonos elbánást. A szabályok megszegése miatt csak a kisebbségekhez tartozó nőket kényszerítik abortuszra, hurcolják átnevelőtáborokba és sterizálják őket akartuk ellenére; időnként még olyan esetekben is, amikor az érintettek betartották a törvényeket. Egy asszony, akit oktatóként alkalmaztak az egyik táborban, elmesélte az AP-nek, hogy őt sem kímélték meg: egy méhen belüli eszköz beültetésével terméketlenné tették, pedig ötvenéves korára is csak egy gyermeke született. A beavatkozás után 15 napon keresztül vérzett és a feje is fájt. Azt is elmesélte, hogy a kórházban vele együtt ujgur asszonyok százait sorakoztatták fel kényszer-sterilizációra, akik az őket figyelő biztonsági kamerák miatt legfeljebb csak némán mertek sírni .

Egy, a kazah kisebbséghez tartozó háromgyermekes anyát sem kerülte el a büntetés, hiába lett volna joga ekkora családhoz. Utolsó szülését követően őt is terméketlenné tették, ráadásul két évvel később még meg is bírságolták: a helyi minimálbér több mint tízszeresét, csaknem 800 ezer forintnak megfelelő kínai jüant kellett befizetnie. Az asszony végül rokonaitól és uzsorásoktól tudta összekalapozni a pénzt. Az azóta Kazahsztánba menekült Omirzakh hatalmas adósságba került, de szerencsésnek mondja magát, mert elkerülte a legrosszabbat: férjével ellentétben ő nem került átnevelőtáborba.

A hszincsiangi kisebbségek elnyomásával párhuzamosan a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy dominánssá tegyék a han-kínaiaikat a tartományban: földet, munkát és gazdasági támogatását ajánlanak nekik az odaköltözést cserébe; illetve ajándékokat biztosítanak nekik, ha vegyes házasságot kötnek.

Darren Byler, a Coloradoi Egyetem ujgurokra szakosodott kutatója az elképzelhetőnek tartotta, hogy hszincsiangi intézkedéseknek nem az ujgurok teljes megsemmisítése a célja, hanem csak a meggyengítésük és asszimiliációjuk. Joanne Smith Finley a Newcastle-i egyetem kínai tanulmányokkal foglalkozó adjunktusa azonban kritikusabb volt. Az AP-nek azt mondta: a kínai hatóságok lépései egy népirtással érnek fel. “Nem megrázó tömeggyilkosságról van szó, hanem lassú, fájdalmas és settenkedő népirtásról” - fogalmazott a szakértő. (nepszava.hu)


 

h i r d e t é s