Ez következik abból, hogy a kormány a bérek dinamikáját nem veszi figyelembe a nyugdíjak számításánál.

A lap számításai szerint tavaly a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj egyheti részével 7 százalékos volt az emelés, amely reálértéken 2,3 százalék. Ennél nagyobb reálszintű emelkedésre legutóbb 2014-ben - tehát 7 évvel korábban - volt példa.

Ennél azonban még szebb kép rajzolódik ki akkor, ha figyelembe vesszük a nyugdíjrendszerbe újonnan belépőket is. Velük együtt ugyanis még ennél is nagyobb reálérték-változást kapunk. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évek lendületes béremeléseinek következményeként a rendszerbe mostanában belépők induló nyugdíja nagy mértékben haladja meg a korábban belépők ellátását. A jogszabályok alapján ugyanis a nyugdíja vonulás előtti időszak kereseteinek fontos szerepe van, így járhat jól az, aki az elmúlt évek bérnövekedéseinek idején vált inaktívvá.

Az új belépők figyelembevételével az átlagnyugdíj tavaly az emelésekkel számolt 7 százalék helyett 9,4 százalékkal gyarapodott, ami már 4,6 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. Az átlagnyugdíj esetében ennél nagyobb szintű reálérték-növekedésre legutóbb 2005-ben - vagyis 16 évvel korábban - volt példa.

A két érték közötti differencia legutóbb 2008-ban volt a mostaninál is nagyobb (tavaly 2,3 százalékpont volt a különbség, akkor 2,8 százalékpont). Ez pedig a nyugdíjas társadalom folyamatos kettészakadására utal, bár lényegében természetes folyamatról van szó. - írja a lap. (napi.hu)