h i r d e t é s

Soros konzultáció – A cél szentesíti az eszközt?

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Soros konzultáció – A cél szentesíti az eszközt?

2017. október 11. - 06:44

Különösen aggódnia kell a kormánynak amiatt, hogy már szinte csak azok hajlandók tevékenységükhöz tapsolni, akiket némi alamizsna ellenében le tudnak fizetni. Így talán érthető az is, ha a nemzeti konzultációról van szó, nem ritkák a különös esetek.

Azonban minden kétséget kizáróan az úgy nevezett Soros-tervről e pillanatban is zajló konzultáció során olyan turpisságra lett figyelmes egy szemfüles újságíró – aki a Hír TV Célpont című műsorának riportere – amihez hasonló „hibák” feltűnő gyakorisággal fordulnak elő a kormány háza táján.

„Egy órán belül 81 különböző kombinációt próbált ki a Hír TV riportere, és sikeresen szavazott a Soros-tervről.

A nemzeti konzultáció honlapja sokáig olyan emailcímekről is elfogadta a kérdőív kitöltését, mint a nem létező @freemail.com vagy az @rfgtttwgh.hu, így a Célpont riportere minden probléma nélkül tudott egy óra alatt 81-szer konzultálni.”

A hibát azóta elviekben „orvosolták”, de ez valamiért nem tűnik maradéktalanul megnyugtatónak. Állításunkat arra tagadhatatlan tényre kényszerülünk alapozni, hogy a Fidesz nem nagyon volt soha tekinthető az őszinteség szimbólumának.

Másfelől ugyan mennyi hitelt szavazhatunk olyan embereknek, akik szerint az aradi vértanúk kivégzésének emléket állító táblán elkövetett súlyos tévesztést elfogadhatónak tartják?

Ezek után az, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő ahelyett, hogy megpróbálta volna tisztázni a problémát, a riportert vádolta – helyesebben rágalmazta – meg visszaéléssel, freudi elszólásnak is tekinthető.

Ködös emlékeink horizontján a T-Systems és BKK nevei sejlenek fel.

Na, vajon mennyire igyekezhet a Fidesz egy ilyen szintű csalásra a lehetőséget teremtő „résre” foltot tenni? Sőt, mi zárja ki azt, hogy a későbbiek során – arra építve, hogy lankadjon a figyelem újra visszaálljanak arra rendszerre, amelyik következetesen nem ellenőrzi az e-mail címek hitelességét, vagy azt, hogy egyáltalán létezik-e a cím?

Ezek után csak az a kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán a konzultáció egésze reprezentatív. És ha igen, azt hogyan lehet bizonyítani?