A gazdaság gyors kilábalásával az ország ugyanazzal a problémával néz szembe, mint amivel a koronaválság előtt: a munkaerőhiánnyal. A probléma a következő időszakban még égetőbbé válhat. - írja a Portfolio

Olyan gyorsan lábalt ki a világ a koronavírus-válságból, amit senki sem várt. A világkereskedelem növekedése nagyban segítette a magyar gazdaság bővülését is, miközben a hazai élénkítőprogramok is támogatták a GDP-növekedést, így a foglalkoztatás emelkedését is. A gyors kilábalás hatására már bőven a koronaválság előtti szint felett jár a magyar gazdaság teljesítménye.

Miután a GDP érdemben meghaladja a válság előtti szintet, így nem meglepő, hogy a gazdaság pont ugyanazokkal a problémákkal szembesül, mint amelyekkel a koronavírus előtt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év elején törtélelmi rekord közelébe emelkedett az üres álláshelyek száma is Magyarországon.

Az első negyedévben 87 ezer munkahely volt betöltetlen, ilyen magas szintre csak egyszer volt példa eddig. A versenyszférából 60 ezer dolgozó hiányzik a hivatalos adatok alapján, ami 3 ezerrel marad el a korábbi rekordtól, a költségvetésben 24 ezer munkavállalóra lenne szükség, ami történelmi rekordot jelent.

Ezek a számok nagyon magasnak mondhatók, a valóságban azonban a probléma még ennél is súlyosabb lehet, hiszen a fentiek csak a lejelentett üres állásokat tartalmazzák. Szakértői becslések szerint a versenyszférában kétszer-háromszor akkora lehet a munkaerőhiány, mint ahogy az adatok sugallják.

Szinte mindegyik ágazatban egyre több dolgozót szeretnének felvenni a vállalatok, ahogy a kereslet növekedésének hatására szükségessé válik a létszám bővítése. A Covid közben látott visszaesés után ismét egyre több dolgozót vennének fel a kereskedelembe és a vendéglátásba, miközben az IT-ben történelmi csúcson van a betöltetlen álláshelyek száma. Ebben a szektorban a koronavírus sem vetette vissza a munkaerő iránti keresletet.

A legtöbben a feldolgozóiparból hiányoznak, több mint 22 ezren. Ebben a szektorban számítanak leginkább a külföldi munkaerőre a cégek, azonban az egyre több harmadik országból érkező dolgozó sem enyhíti a munkaerőpiaci problémákat.

A legnagyobb problémával mégis úgy tűnik, hogy az állami szektor küzd:

• az egészségügyben tartósan magas szinten stabilizálódott az üres álláshelyek száma,
• az oktatásban elérte a korábbi csúcsát,
• a közigazgatás-védelem ágazatban pedig új rekordot döntött.

Az egészségügyben már száz álláshelyből négy betöltetlen, míg az oktatásban kettő. Ráadásul könnyen lehet, hogy a helyzet ennél is érdemben rosszabb, hiszen az államhoz köthető szektorokban sokszor előfordul, hogy nem írhatnak ki új betöltetlen állást, ha csökken a létszám.

A következő időszakban várhatóan még tovább súlyosbodik a munkaerőhiány. Az állami szektorban a felmondási tilalmak megszüntetése (pl. rendőrök) okozhat problémát, illetve a bérben jelentősen lemaradó ágazatok (oktatás) is egyre nagyobb kihívásokkal szembesülhetnek, hiszen a tanárok bérlemaradása miatt egyre többen hagyják el a pályát.

A versenyszférában a gazdaság/kereslet növekedése és a társadalom elöregedése fokozza a munkaerőhiányt, amit egyelőre a külföldi dolgozókkal sem sikerül enyhíteni. Éppen ezért egyre több vállalat igyekezhet hatékonyságjavító beruházásokat végrehajtani, azonban a jelenlegi gazdasági bizonytalanság nem kedvez ennek. (Portfolio)