Működnek az iskolák, a szórakozóhelyek, az üdülők, a tömegközlekedés, nincsenek kényszer-szabadságolások. Illetve tegnaptól vezettek be egy olyan korlátozást, hogy 50-nél többen nem szabad összegyűlni egy helyen. A kormány mindössze ajánlásokat fogalmaz meg, például azt javasolja, hogy vigyázzanak az idősekre, ne járkáljanak feleslegesen és mossanak gyakran kezet.

A felmérések szerint a svédek pedig nagyon bíznak a hatóságaikban, ami most be is igazolódik: kényszer nélkül is áttért az otthoni munkavégzésre a lakosság közel fele, az utcákon nagyon kevesen járnak, és a vonattal, metróval közlekedők száma kb. a felére esett vissza. Emellett a skandináv államban az emberek életmódja eleve nem kedvez a vírusnak: a mediterrán országokkal szemben, ahol több generáció él egy háztartásban, itt a háztartások közel fele egyfős.

A svéd kormány egyrészt keresi az egyensúlyt a koronavírus által okozott egészségügyi problémák, illetve az óvintézkedések által okozott gazdasági visszaesés között. Másrészt - bár ez a hatóságok hivatalos kommunikációjában nem jelent meg, de a sajtó arról ír, hogy - az úgynevezett nyájimmunitásban hisznek. Azaz abban, hogy ha a lakosság egy elég nagy hányada elkapja a vírust és immunitást szerez, jelentősen lelassul a járvány terjedése vagy akár el is tűnhet. (Egyébként hasonló eljárást alkalmazott Nagy-Britannia is, azonban pár napja a szigetország is drasztikus korlátozásokat vezetett be.)

A választott módszerrel, amint egy felmérésből kiderült, a svéd lakosság nagy része egyetért, vannak azonban, akik szkeptikusak az eljárás helyességét illetőleg. Ők attól tartanak egyrészt, hogy a járvány olyan méreteket ölt, ami meghaladja az amúgy fejlett egészségügyi rendszerük kapacitását. Másrészt nem tudni egyelőre egészen biztosan, hogy a kínai koronavírusra immunis lesz-e az aki, már átesett rajta, mert ha történetesen nem, akkor felborul az elmélet. A kétkedők egy része ezért veszélyes kísérletnek tartja a kormány által a válság kezelésére választott módszert. 

transindex.ro