Tovább packázik a februárban megalakult helyi szakszervezettel a Suzuki. Bár a Vasas Szakszervezeti Szövetség tagszervezeteként a gyár udvarán – botrányos következményekkel – megalakult érdekképviseletnek már csaknem 300 tagja van, a Suzuki menedzsmentje még mindig csak postai úton hajlandó kommunikálni az érdekvédőkkel. László Zoltán, a Vasas alelnöke azt mondja: a vállalat úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a Vasas a legnagyobb magyar ágazati szakszervezet és 142 éve legitim módon működik Magyarországon.

A cég legutóbb a szakszervezeti szövetség alapszabályát, törvényszéki bejegyzését, illetve az esztergomi tagszervezet alakuló jegyzőkönyvét kérte el, holott azok bárki számára nyilvánosan elérhetőek. Ennek ellenére a Vasas postafordultával megküldte azokat, a munkajogi védelmet nem élvező tagok nevét azonban kitakarták a jegyzőkönyvben. A Suzuki pedig most ezt kifogásolja.

László Zoltán szerint a nevek kitakarására a vállalat korábbi és jelenlegi viselkedése miatt volt szükség. A dolgozók ugyanis okkal félnek attól, hogy munkájuk veszélybe kerül, ha a cég tudomást szerez szakszervezeti tagságukról. „Szomorú és szégyenteljes dolog egy vállalat esetében, hogy dolgozói így vélekednek munkáltatójukról, de a közelmúlt eseményei alapján okkal teszik” – fogalmazott.

A Suzuki menedzsmentje ugyanis már a megalakulás másnapján elbocsátotta a szakszervezeti titkárnak megválasztott férfit. A szakszervezeti tisztséget betöltőket ugyan munkajogi védelem illeti meg, tehát nem lehetne csak úgy felmondani nekik. A Suzuki azonban még azelőtt lépett, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség megküldte volna a menedzsmentnek a megalakulást bejelentő értesítést. A 14 éve a cégnél dolgozó titkár munkájára korábban nem volt panasz – sőt, elő is léptették -, mégis a munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el.

A mintegy 3100 munkavállalót foglalkoztató Suzukinál ráadásul nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”, a cég korábban rendre sikerrel igyekezett elfojtani az érdekvédelmi kezdeményezéseket. Szintén nagy port kavarva, azonnali hatállyal bocsátották el például 2006-ban az akkor megalakult helyi szakszervezet vezetőjét. A Suzuki akkor arra hivatkozott, hogy a férfi szekrényében alkoholtartalmú üveget találtak. A szakszervezeti vezető szerint viszont feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, a pert pedig meg is nyerte: a bíróság visszahelyezte állásába. A férfi végül elhagyta a céget, a 27 éve Magyarországon működő autóipari vállalatnál így azóta sem folyt érdemi szakszervezeti tevékenység.

Februárban azonban megalakult a Vasas helyi tagszervezete, ám a Suzuki ennek vezetőivel nem, csak az üzemi tanáccsal volt hajlandó a bérekről tárgyalni. Igaz, ez alapján 18 százalékos béremelést kaptak az idén a dolgozók (az üzemi tanács azonban - a szakszervezettel ellentétben - nem köthet bérmegállapodást, és sztrájkot sem szervezhet).

László Zoltán azt mondja: nem csak a Suzukinál kell retorzióktól tartania a szakszervezetbe tömörülő dolgozóknak. Bár számos helyen sikeres a szakszervezet és a cégvezetés között az együttműködés, még mindig vannak olyan munkaadók, amelyek megpróbálják presszionálni a szakszervezeti vezetőket és tagokat. Sőt: az is előfordul, hogy a szakszervezeti tagok béremelése elmarad. Ezért egyre többen - a Vasas tagjainak mintegy 2 százaléka, úgy 500 dolgozó – választja az egyéni tagdíjfizetést. A dolgozók kérhetik ugyan a munkáltatót, hogy ő vonja le a szakszervezeti tagdíjként meghatározott 1 százalékot a bérükből, ám ezzel kiderül tagságuk is, márpedig a jelek szerint ezt sokan nem szeretnék – magyarázza László Zoltán.

A másik oldalról az is előfordul azonban, hogy a munkáltató egyösszegben, tehát nem a tagokra lebontva folyósítja a tagdíjat a szakszervezetnek, mondván: nincs köze az érdekvédőknek a dolgozó béréhez. Márpedig annak összege az 1 százalékból könnyen visszaszámolható. László Zoltán szerint a munkabér valóban egy szenzitív adat a jelenlegi szabályozás szerint, amelyet a munkaadón és a munkavállalón kívül - elvileg - nem ismerhet meg más. így azonban nehezen tudják ellenőrizni, a munkáltató folyósította-e nekik a teljes levont összeget. Márpedig volt rá példa, hogy az összeg egy része félúton elveszett: egy cég összesen 1 millió forintot vont le szakszervezeti tagdíj címszóval, ám abból csak 800 ezer forintot folyósítottak a Vasasnak – mondja László Zoltán. A cég szerint tévedésről volt szó.