Buddhizmussal, Iszlámmal, de akár Isten nélkül is. Nem az úton kell vitatkozni, mert a leggazdagabb országokba se vezetnek sima utak. A helyen magán kell elgondolkodni, hogy mit viszünk oda? Ha pedig csak gyűlölet van bennünk, akkor jobb, ha a nem szerető helyre megyünk és végre, kedvünkre utálkozhatunk másokkal.
A szerető hely befogadó. Megy oda fekete, fehér, sárga, szegény, gazdag. Őket jó érzéssel tölt el, ha szeretik. Ott van baj, ha valaki ezen a helyen próbálja bizonygatni felsőrendűségét. Ekkor megszűnik a varázs.
A nem szerető helyeken állandósul a konfliktus. Az ott lévők nincsenek békében egymással, de magukon belül sincs nyugalom. Stressz, depresszió hat át minden szándékot és tettet. Majd erő, befolyás alapján szelektálódnak. Az erő és befolyás kifejezetten vonzó, ezért tódul ide az a tömeg, akik a lehulló morzsákban reménykednek annak fejében, ha beállnak a legerősebb mögé. A szelekció ezzel felerősödik és egyre jobban kitisztul a kép, ki Klu Klux Klan, ki náci, ki Boko Haram, stb.

Mi lesz azokkal, akik a csata vesztesei, akik kihullottak a nem szerető helyekről? Titokban tevékenykednek és bosszút forralnak. Eszük ágába nem jut, hogy a szerető helyekhez csatlakozzanak. Ilyen módon a gyűlölet diktatúrájára is ráfoghatjuk, hogy teremtő erővel bír, hiszen létrehozza a titkosan működő, gyűlölködő, hatalomra éhes társaságokat, akikben forr a bosszúvágy. Talán nem az egyház merevsége, gyűlölete váltotta ki a szabadkőműves mozgalom létrejöttét? Nevezhetjük illuminátusnak, vagy akárminek. A lényeg, hogy titokban működnek és pont titkosságuk adja hatékonyságukat. Itt leállok, mert nem célom a szabadkőműves társaságokról írni, hiszen, ha titkosak, hogy írhatnék róluk valóságot? Viszont létük azt bizonyítja, hogy abban a gyűlöletre alapozott világban, melyben élünk, a titkok, rejtett műveletek biztosítják egy szervezet, vagy egyén hatékonyságát. Ezért a „fehérek” világában, ahol a mosoly és farizeusi szeretet egy áru, a dolgok több mint fele, a lényeges fel, rejtve marad. Sosem arról kommunikálunk, ahogy a dolgaink történnek. Kommunikációnk azt a célt szolgálja, hogy elfedjük a valóságot és a külvilág másról tudjon, mint ahogy mi intézzük életünket. Tehát a hazugság, megvezetés, életünk részévé vált, nem is tűnik fel, kikopik lassan a bűn kategóriájából.

A Muszlimok is emberek, akik ebben a világban élnek. Ők is megoszlanak a szerető és nem szerető helyek között. Vannak, akik sunyik, hazudnak, illeszkednek a nem szerető világba, ahol ez a norma és vannak, akik a szerető helyek felé vonzódnak. Ők tehát a Muszlimok, akár bárki más.
Az Iszlám, függetlenül attól, hogy a szerető, vagy nem szerető helyekről van szó, a Muszlimok számára ugyanazokat a normákat ír elő.

Először is, az Iszlámot inkább egyetemes, mint felekezeti szempontból kell bemutatnunk. Az Iszlám kategorikusan elutasítja azokat az antagonista vagy szegregációs világnézeteket, melyek szerint a muszlimok és a nem muszlimok külön világokban kell, hogy éljenek élnek, ahol a muszlimok legjobbjait el kell különíteni, a muszlimok dekadens rétegének és nem muszlimoknak pedig keserű és értelmetlen összecsapásokban kell kioltaniuk egymás erejét.

Másodszor, az Iszlám a dogmatizmus helyett az érvelésen alapszik.

Harmadszor, az Iszlámban a sokféleség és az egyén előtt álló döntés szabadsága normális. Ezért nekünk, muszlimoknak párbeszédeket kell keresnünk monológok helyett. Soha nem tehetünk úgy, mintha bármilyen kérdésben monopóliumunk, vagy megkérdőjelezhetetlen tudásunk lenne. Inkább arra kell törekednünk, hogy értsünk meg többet, releváns kérdéseket tegyünk fel és legyünk felkészültek arra, hogy bármilyen tanulmányozott esetben korrigálni tudjuk magunkat. Ha azt látják, hogy sok kérdést teszünk fel és válaszokat várunk, ez alázatosságunkat és kíváncsiságunkat kell, hogy tükrözze. Normál esetben ez az a hozzáállás, melyet normál esetben minden kutatóintézetnek is követnie kellene.
Minden ideológia és vita számára, azok vizsgálatára, kihívására készen kell állnunk mindaddig, amíg ezek békésen, racionálisan és komolysággal mennek végbe.

Ha Urad akarná, mindenki hinne, aki a Földön van! Vagy tán kényszerítenéd (ó Mohammed) az embereket, hogy higgyenek? (Korán 10:99)

Utalás a szabad akaratra, amit Allah az embereknek adott

Nem hisz a lélek, csak Allah engedelmével és Ő homályt vet azokra, kik nem érik fel. (Korán 10:100)

Honnan tudhatjuk, hogy a hely, ahova csöppentünk szerető, vagy nem szerető hely? Válasz: nem tudhatjuk. Te csak játssz a saját szabályod szerint és hagyj Allahnak (SWT) is munkát. Ő rántja le a leplet és fedi fel az igazságot.