h i r d e t é s

Szijjártó: Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy épülő horvát LNG-terminálban

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Szijjártó: Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy épülő horvát LNG-terminálban

2019. április 15. - 11:26

 

Magyarország ajánlatot tett Horvátországnak, hogy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak a horvátországi Dubrovnikban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Teodor Melescanu román külügyminiszter a 8. Kína-Közép-Kelet-Európa kormányfői csúcstalálkozón Dubrovnikban 2019. április 12-én. Forrás: MTI/Mitko Sztojcsev

A politikus a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott horvát partnerével.

A Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott tárgyalásáról Szijjártó Péter elmondta: a közép-európai térség számára kritikus fontosságú kérdés, hogy tudja-e diverzifikálni a gázbeszerzési forrásait. 

Erre több forgatókönyv is létezik, az egyik egy cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminál építése a horvát tengerparton

- mondta.

A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak.

Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy Magyarország - versenyképes ár esetén - kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban.

A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek álláspontja világos.

Hozzátette: az erre vonatkozó "tervek már régóta készen vannak, a szándék is régóta megvan, előrelépés fizikai értelemben eddig nem sok történt".

A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak is az a stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak. 

Ez utóbbit teljes bizonyossággal most még nem látjuk

 - mondta Szijjártó Péter.

Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy Magyarország - versenyképes ár esetén -  kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban. 

Horvátország részéről "egyértelmű válasz egyelőre nem fogalmazódott meg", mivel a gázmennyiségek lekötésével szeretné párhuzamba állítani a magyar ajánlattal kapcsolatos döntését - közölte.

A külügyminiszter kijelentette: a magyar állami cégek azonban nyilvánvalóan csak akkor kötnek le gázmennyiséget, ha az üzletileg is megéri, hiszen ha a jelenlegi gázbeszerzési forrásoknál drágábban vennének gázt, annak viselni kellene a terhét, és Magyarország versenyképességének egyik fontos alapja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. 

A jelenleginél drágább áron biztosan nem veszünk gázt

- tette hozzá.

Szijjártó Péter azt mondta: a tulajdonrészszerzés egy LNG-terminálban stratégiai kérdés, de a kettő összekötését Magyarország nem fogadja el.

A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek álláspontja világos.

A Teodor Melescanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli viszonyt enyhíteni tudják. 

Még most is több nyitott kérdés van a magyar-román kapcsolatokban, az elmúlt időben több olyan esemény is történt a magyar nemzeti közösséggel kapcsolatban Romániában, amelyek "joggal ébresztettek aggályokat" - fogalmazott.

Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket "szemtől szemben, személyesen beszéljük meg". 

Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalnak e kérdésekről - például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről -, akkor azok előbb-utóbb megoldódtak

- mondta Szijjártó Péter.

A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket "a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel" tudják tisztázni.

Szijjártó Péter a Kína és a kelet-közép-európai országok csúcstalálkozójáról elmondta: Kína már a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője, és hamarosan akár a legnagyobbá is válhat. 

Európának nyilvánvalóan az az érdeke, hogy a jelenlegi világgazdasági változások közepette minél szorosabb együttműködést alakítson ki az ázsiai országgal

- mutatott rá.

Közölte: a számok alapján ez sikerül is, évről évre dinamikusan nő Kína és az EU kereskedelmi forgalma, ugyanakkor a közép-európai térség uniós tagállamainak részesedése ebből mindössze 9,9 százalék, vagyis a nyugat-európai országok adják a Kína-EU kereskedelmi forgalom több mint 90 százalékát - mondta.

Hangsúlyozta: a kínai kormány nyitott a Közép-Európával folytatott kereskedelem további dinamizálására.

A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztet Kínával.

(MTI)


 

h i r d e t é s