Szijjártó Panamában nyit magyar képviseletet
Persze nem ő, hanem a magyar kormány érzi szükségét a déli nyitásnak is. Ami azért is érdekes, mert Panama eleddig kedvelt hivatkozási pontja volt az úgy nevezett offshore-lovagok emlegetésekor. Valószínűleg azonban Szijjártó Péter is tisztában van azzal, hogy magyar nép memóriája az aranyhaléhoz hasonlatos, ily módon pedig senkinek nem tűnik fel a déli nyitás jelentette önellentmondás.
Helyesbítünk, senkinek nem tűnik fel, aki érdemiekben változtathatna a tarthatatlanná fajuló helyzeten. Az, akit józansággal átkoztak meg, eszébe juthat néhány nem túl hízelgő híresztelés a dél-amerikai országról.
Most mégis hirtelen nagyon fontossá vált, hogy az adóparadicsom.
Mint kiderült, a felek aláírnak egy felsőoktatási együttműködésről szóló megállapodást, amelynek révén évente öt panamai diák tanulhat ösztöndíjjal magyar egyetemeken, emellett pedig a magyar kormány létrehozott egy 160 millió dolláros (45 milliárd forintos) hitelkeretet az Eximbanknál
- a gazdasági együttműködés ösztönzése
- és a magyar cégek panamai térnyerésének könnyítése érdekében.
A tervek szerint ezzel elsősorban a vízgazdálkodással foglalkozó cégek számára nyílhatnak lehetőségek Panamában, részben az ország nyugati felének gyakran aszályos időjárása, részben az ivóvízhiány miatt.
Szijjártó emellett azt is fontosnak tartotta közölni, hogy
A MAGYAR-PANAMAI DIPLOMÁCIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN PÉLDAÉRTÉKŰ, AZ ENSZ-BEN FOLYAMATOSAN TÁMOGATJUK EGYMÁS ÉRVELÉSÉT. /Index/
Ez igen meglepő annak tükrében különösen, hogy nem is olyan rég még egészen más miatt emlegettük Panamát. Mi lehet az oka, hogy az ellenzék máig nem bizonyított offshore üzletelései dacára most mégis lényeges lett „a magyar cégek panamai térnyerésének könnyítése érdekében”?
Nem véletlen, hogy a nagy offshore-balhé Panamában alakult ki. Panamában nem kell bejelenteni, ki egy cég tulajdonosa, és korlátlanul lehet pénzt mozgatni az országba és onnan el. Panama semmiféle adózási információkat nem oszt meg más országokkal. A botrány középpontjában álló ügyvédi iroda akár kamuügyvezetővel is felszerelte az általa gründolt cégeket, ha az ügyfél kérte, az igazi tulajdonos aztán névtelenül, a kamuügyvezető által jó előre aláírt papírokkal igazgathatta a cégét. Panama a nyolcvanas években lett a drogkartellek pénzügyi központja, azóta a szabályok szigorodtak, de nem tartatják be őket.
Panamával nem az a legnagyobb baj, hogy adóparadicsom. Pedig, tegyük hozzá, nagyon is az: a cégeknek a Panamán kívülről származó bevételeik után semmiféle adót nem kell fizetniük, a kormány csak évi 300 dollár (körülbelül 83 ezer forint) éves díjat szed be tőlük.
Természetesen a saját országukban magasabb kulccsal adózó cégeket joggal háborítja fel, ha a konkurenciájuk a bevételük kisebb-nagyobb részét Panamában adómentesen könyveli el. Ahogy a világ valamely országának szavazópolgárát is joggal háborítja fel, ha a politikusáról kiderül, hogy a jövedelme egy részét adómentesen parkoltatja Panamában vagy valamelyik másik adóparadicsomban.
Érdekes adalék, ha azt vesszük alapul, hogy a közzétevő nem más, mint a mára igencsak kormánypropagandát skandáló Origo. Van azonban ennél is furcsább dolog is.
A Fidesz képviselői egyébként éppen március végén szavazták meg az Európai Parlament egyik jelentését, ami szerint mások mellett Magyarország is adóparadicsom-szerűen működik és lehetővé teszi az agresszív adótervezést.
AZ egyetlen dolog, ami ennek kapcsán kérdésként merülhet fel bennünk, a következőképpen foglalható össze:
Mindezek tükrében hogyan magyarázza meg Szijjártó a déli nyitást, és egyáltalán mit jelent ez?
