Kétségtelen, Szingapúrban és Magyarországon is emberek élnek, a hasonlóságok viszont itt nagyjából véget is érnek. Ami már madártávlatból is feltűnik, az a természetvédelemhez való gyökeresen eltérő hozzáállás. A szigetország északnyugati harmada gondosan őrzött természetvédelmi terület, tilos az őshonos erdők irtása, oda egyetlen vadásztársaság nem teheti be a lábát és császári vő sem kaphat építési engedélyt, még ha partrendezésnek is álcázná. Pedig a nyomás óriási; majd' hatmillió embernek kell otthont találni egy zsebkendőnyi területen. A fejlett országok között egyedülállóan a szingapúriak nyolcvan százaléka állami lakásban lakik; nálunk ez eddig alig néhány tucat embernek sikerült, igaz, nekik a piaci ár tizedéért. A többiekre feltételezhetően a munkaalapú társadalom építésének egy későbbi fázisában kerül sor. 

Érdekes egybeesés viszont, hogy a magyar gazdaság aranykorának kezdete, 2010 óta mindkét ország valutaárfolyama nagyjából harminc százalékkal mozdult el az euróhoz képest, azzal az apró, ám mégsem elhanyagolható különbséggel, hogy a szingapúri dollár felfelé, a forint meg lefelé. Igaz, sokszor hallottuk, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, de talán még az euró négyszáz forintos álomhatárának elérése előtt érdemes lenne megtalálnunk azt, akinek van. Majd csak akad egy jelentkező.

Mint az ázsiai országokban általában, Szingapúrban is igen erősek a személyi összefonódások. Az viszont jóval ritkább, hogy egy kedves rokon családtagokat és közeli barátokat hitelező, jó fekvésű irodaházát banknak nevezzék és egy nem feltétlenül baráti beszélgetés utáni csőd többmilliárdos összegét a betétbiztosítási alap fizesse ki. Jogállami szimptómákat mutató államokban általában azt is megvizsgálják, vajon a szintén rokon főbetétesek miért vitték el máshová teljes betétállományukat a jegybanki engedély visszavonása előtt pár héttel. Mert meglehet, a sugallat valóban égi volt, terjedése azonban erősen földi jellegűnek tűnik. Mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy míg a korrupcióval legkevésbé fertőzött országok listáján Szingapúr egy helyet rontva a hatodik, Magyarország stabilan tartja hetvenedik helyét a Dél-Afrikai Köztársaság és Suriname között. Persze javíthatnánk valamennyit, ha sikerülne megfejteni, hogyan nem vette észre két évi folyamatos ellenőrzés során a pénzügyi felügyelet, hogy egy minden érdemi tevékenységet nélkülöző cég tízmilliárdos nagyságrendben bocsát ki kötvényeket engedély nélkül.

A jegybanki kommunikáció íratlan, de szigorú szabályoknak van alávetve. Egyetlen bankelnök nem vizionált két-három százalékos gazdasági növekedést akkor, amikor a járvány miatt áll az ország és Magyarország összes exportpiaca kétszámjegyű visszaesésben van, egyrészt mert tudja, hogy az Esti mese egy másik adón és másik műsorsávban megy, másrészt azzal is tisztában van, hogy a hitelességet nehéz felépíteni és könnyű elveszíteni. Rejtély, miért egy jegybankelnöknek kell megjósolnia, mikor és melyik országot fogjuk utolérni. Ez már Nyikita Szergejevicsnek sem sikerült, bár ki tudja, mára talán a Szovjetunió valóban megelőzné Amerikát, ha lenne. Mindenesetre célszerűbb volna ezt a feladatot a jövendölés műfajában sokkal gyakorlottabb és óvatosabb kollégákra bízni, akik a Kánaánt általában a túlvilágra teszik, oda viszont biztosan. A földi Kánaánhoz elég néhány kormányhatározat.

Pszichológusok szerint az álmodozás a tudat ventillációja és fontos az egészséges lelki működés szempontjából. Néha rózsaszín, néha kevésbé, mindenesetre nem tipikusan jegybanki tevékenység, arról nem beszélve, hogy van egy kritikus pontja is: a felébredés.

Ami talán közelebb van, mint gondolnánk.

2020.április 22.