A gazdasági hírportál a KSH és az Eurostat adatait hasonlította össze, és arra jutott, hogy részben a külföldi születésszám miatt nem tud emelkedni itthon a termékenységi arányszám.

A cikk szerint a termékenységi arányszám itthon évek óta nem tud emelkedni, a külföldön élő magyarokkal együtt magasabb lehetne ez a szám, vagyis jobb lehetne a magyar demográfiai helyzet.

A KSH statisztikája szerint Magyarországon évek óta 1,49 a teljes termékenységi arányszám (a teljes termékenységi arányszám az egy szülőképes korú (15-50 éves) nőre jutó átlagos gyermekszámot takarja az adott év demográfiai adatai alapján) az Eurostat adatbázisa viszont ugyanerre 1,54-es értéket állapít meg.

A különbség oka, hogy a KSH a Magyarország területén született gyermekekre vetítve számítja a termékenységi arányszámot, míg az Eurostat a magyar rezidenseket, vagyis állandó lakcímmel rendelkezőket veszi alapul.

A Portfolio kérdésére a KSH is elismerte, hogy 2013-tól van különbség a két adatsor között. Az Eurostat a Magyarország területén regisztrált élveszületések közül kihagyja a külföldi lakóhelyű anyákra eső születéseket és hozzáadja a külföldön élő magyarországi lakóhelyű anyák adatait. Elvileg kötelező lenne mindenkinek bejelenteni, ha külföldre költözik, azonban az EU-ban lévő szabad munkavállalás miatt ezt valószínűleg nem mindenki teszi meg, sokan élhetnek úgy Nyugat-Európában, hogy közben itthon van állandó bejelentett lakcímük.

Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője a portálnak arról beszélt, hogy a külföldi munkavállalást, költözést az emberek döntő többsége eleinte átmeneti állapotnak tartja. A család kiköltözése, a külföldi megkapaszkodás biztos jele. Ugyanakkor bizonyos, hogy az iskolába való belépéskor dől el a dolog. Ha a gyermek külföldön bekerül az oktatási rendszerbe, akkor nagyon visszaesik a hazatérés esélye.

infostart.hu