h i r d e t é s

Tomboló válságipar!

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Tomboló válságipar!

2019. január 11. - 18:04

 

Kitekintés a hétköznapi „válsággyártásaink” árnyékából

Forrás: pxhere.com

El fog jönni az idő kényszere, hogy sok tudományos igazságnak elfogadott fogalmunkat, mint előítéleteket felülvizsgáljuk.

Ha van Isten, rá kellett jönnie, hogy a szellem hatalmának esélyeit arra alkalmatlan és nem méltó teremtményére, az emberre bízta.

Olyan gondolkodási változásra lesz szükség az emberi társadalom és a természeti környezet kölcsönhatásának értelmezésében, mint a geocentrikus és a heliocentrikus világnézet közötti különbség. Az a nagy kérdés: lesz erre a változásra a természetnek kegyes időajándéka?

A természet, a Föld az ember számára, abszolút független változó. Az ökológiai szennyezés, mint a természeti átalakulások is, az embernek kedvező vagy kedvezőtlen, a Föld, a természet számára teljesen közömbös. Illúzió, hogy az ember beavatkozása a geológiai folyamatokba, a Föld ökoszisztémájának változásába jelentős lenne a természeti változások előidézéséhez.

Haeckel az ökológiát élőlényközpontú biológiának tartotta és a mai napig sok változás nem történt.

Nem igényel hosszas bizonyítást, hogy sem a Föld, sem a Naprendszer, főleg az Univerzum nem „emberközpontú”. Nem kell bizonyítani, a természettudományos gondolkodás régóta megcáfolta ezt a tévhitet.

Nem az a probléma, hogy a környezet és az élőlények kapcsolatát tanulmányozni kell, hanem az, hogy magát az ökológiát élőlényközpontú tudománynak tarjuk.

Abban az értelemben lehet élőlényközpontú tudomány, hogy a társadalom és a biológiai egyedek, közösségeik, végső soron a társadalom milyen változásokon kell, hogy átmenjenek, ha a természeti környezetben a fennmaradását kívánja meghosszabbítani.

Ehhez a feladathoz, célhoz pedig tárgyilagos, minden hittől és előítélettől mentes emberi értelem, gondolkodás szükséges. Nincs más eszközünk hozzá!

Közel áll az ökológiának ehhez a szemléletéhez A. Comte, aki a szociológiát olyan orvostudományként képzelte el, aminek feladata, a társadalmi viszonyok és szerkezet kialakítása, ami nem kényszeríti az ember olyan biológiai alapú alkalmazkodásra, ami patológiás elhajlásokhoz vezet, sokkal kártékonyabb, mint maga a természeti környezet.

A természet változik, ami kedvező az életnek a Földön vagy kedvezőtlen. A természeti környezet számára indifferens, hogy az ember mit tart a természet részéről optimálisnak saját létezése feltételeként.

A természeti katasztrófa sem természeti csapás, az van.  Más dolog, hogy jó nekünk vagy rossz és hogyan tudunk védekezni.

Az ember épített és társadalmi környezete, maga az emberi társadalom anomáliája nagyobb katasztrófa forrása, mint a természet önmagától előálló változásai! Az utóbbiak lassúak, de visszafordíthatatlanok. Ez egy rövid ideig, néhány ezer évig, lehetővé tette, hogy a civilizációk megsemmisülését ciklikus válságoknak tekintsük. Ez az emberiség számára olyan rövid idődimenzió, ami egyes mérnöki tudományokban akár mérési hibának tekinthető.

Auguste Comte szociális orvostudományról alkotott nézete.

Nem az a kérdés, hogy mennyire felelnek meg a Föld öntörvényű átalakulásai az ember szükségleteinek, túlélésének, komfortérzetének, hanem az, hogy az emberi társadalom alkalmas-e ezekhez a természeti átalakulásokhoz, változásokhoz, mint közösség, alkalmazkodni. Hogyan és mennyi ideig?

Ebben a tekintetben az emberi társadalom „szerencséje” nagyobb, mint tudása és fennhéjazó épített eszközrendszere, a természet meghódításának mániája, ami analóg előítélet az emberek felett hatalom „örömével”.

A természeti környezet változásai lassan és hosszantartó idődimenzióban zajlanak. Minden biológiai alkalmazkodási kényszer ehhez a változáshoz, patológiás mutációhoz vezet az élő, emberi szervezetben és a fajfenntartást veszélyezteti.

A biológusok már régen tartják magukat ahhoz az állásponthoz, hogy az emberi faj biológiailag stabil, tehát biológiai akklimatizációra, patológiás mutációk nélkül nagyon mérsékelt képességekkel rendelkezik!

Nehéz elfogadni, hiszen az egyház is, hamis tanításokkal hozzájárul ahhoz a tévhithez, hamis tudat életben tartásához, hogy a teremetés, az Univerzum az ember számára történt, hogy benne boldog legyen, és jól érezze magát. Igaz, nem mindenkinek!

 

Jegyzet. Ernst Haeckel, teljes nevén Ernst Heinrich Philipp August Haeckel (Született Potsdamban, 1834. február 16. Elhunyt, Jéna 1919 augusztus 9. Német zoológus és filozófus. Charles Darwin munkásságát Németországban ő tette ismertté, saját származáselméletet dolgozott ki. (Wikipédia).


 

h i r d e t é s