h i r d e t é s

Tovább ketyeg a hitelbomba

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Tovább ketyeg a hitelbomba

2021. május 04. - 08:26

 

Egyre több felmérés vetíti előre: lehetnek fizetési nehézségek a törlesztési moratórium június 30-i lejárta után.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Alig két hónap múlva lejár a tavaly márciusban meghirdetett, majd év végén újabb fél évvel megtoldott általános hiteltörlesztési moratórium. Az Európában így példátlanul hosszúnak számító, több mint 15 hónapos felfüggesztési lehetőség július 1-jei folytatásról ugyanakkor egyelőre nincs döntés, így nem tudni, lesz-e legalább részleges hosszabbítás, vagy anyagi nehézségeitől függetlenül minden hitelesnek meg kell kezdenie a törlesztést. Egyre borúsabb felmérések látnak ugyanakkor napvilágot a várható fizetési problémákról. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatása szerint a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá. Az MNB becslése alapján a teljes vállalati hitelállomány 12, a háztartási hitelállomány 10 százaléka tekinthető a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly év végi adatai szerint a vállalati kölcsönök 39 százalékánál kértek átmeneti felfüggesztést a cégek, a lakossági hitelállománynak pedig az 54 százaléka – a személyi hitelek 70, a lakáshitelek 45 százaléka - volt moratóriumban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 60 ezer cég, és csaknem 1,4 millió lakossági ügyfél nem törlesztette tavaly év végén kölcsönét. Frissebb adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de a bankok visszajelzései alapján az év végi hosszabbítás kapcsán nem igazán volt mozgás, vagyis aki addig nem fizette hitelét, az maradt továbbra is a moratóriumban.

A több, mint 15 hónapos fizetési haladék egyelőre elfedi, hogy a moratórium lehetőségét kihasználó ügyfelek közül hányan vannak azok, akik valóban nem tudnák fizetni hitelüket a koronavírus-válság miatt. Egyre több felmérés vetíti előre ugyanakkor, hogy sokaknak nehézségeket okozhat majd július 1-jétől a törlesztés.

A GKI ezer fős, reprezentatív mintás közvélemény-kutatásában a megkérdezett háztartások 11 százalékának volt moratóriumban lévő hitele áprilisban. A kölcsönök havi törlesztése átlagosan a jelenlegi jövedelem több mint harmadát – 37 százalékát – vinné el. A 150 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkező háztartások jövedelmének ugyanakkor már a 72 százalékát emésztené fel a törlesztő. A hitelmoratóriumban résztvevő háztartások 37 százaléka ráadásul pénzügyi helyzete romlására számít a következő egy évben: ezen ügyfeleknél már a jövedelem 42 százalékát vinné el a hiteltörlesztés. A GKI szerint mindezek alapján a hitelmoratórium megszüntetése kiszolgáltatott helyzetbe hozza a válság miatt már eleve anyagi gondokkal küzdő háztartásokat, és a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá.

Az MNB korábbi adataiból is azt látni, hogy a moratóriummal élő lakossági adósok szociodemográfiai helyzete kedvezőtlenebb, mint a törlesztést folytatóké. Többen élnek kisebb településeken, jellemzően alacsonyabb végzettségűek, több köztük a vállalkozó és a részmunkaidős dolgozó. Anyagi körülményeik is rosszabbak, kevesebb a megtakarításuk, magasabb a jövedelemarányos eladósodottságuk. A moratóriumban lévő háztartások több mint felének 300 ezer forintnál alacsonyabb a jövedelme, míg ez a moratóriumból kimaradók harmadára igaz csak. A moratóriumot választók főleg a mindennapos fogyasztásra költötték el a megmaradt összeget, és kicsi azok aránya, akik megtakarították vagy befektetették azt. A törlesztés felfüggesztését választó vállalkozások negyede számított legalább 30 százalékos bevételkiesésre, míg a törlesztést folytatók közül csupán minden nyolcadik.

Az MNB ugyanakkor a GKI-hoz képest kisebb arányban számít problémákra. A Portfolio múlt heti konferenciáján Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója azt mondta: a teljes vállalati hitelállomány 12, a háztartási hitelállomány 10 százaléka tekinthető a moratórium kivezetése szempontjából kockázatosnak, de ők sem feltétlenül válnak nem teljesítő ügyfelekké.

A több, mint 15 hónapos törlesztési szünet miatt a hitelek futamideje ugyanakkor jelentősen megnyúlik: már 6 hónap moratórium is 10 hónapos hosszabbítást eredményez. A jelenlegi szabályozás szerint a moratórium alatt meg nem fizetett részleteket ugyanis később egyenlő, a korábbi törlesztőnél nem magasabb havi összegekben kell megfizetni. Minél tovább nyújtja el egy adós a hitele törlesztését, a felgyülemlett kamatok miatt annál többe kerül végül a kölcsön. Ez pedig – ahogyan korábban lapunkban is közölt példaszámítások mutatják - végeredményben többszázezer forinttal is megdrágíthat egy hitelt, a pontos végszámla függ a felvett összegtől, a kamat mértékétől és az eredeti futamidőtől. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s

h i r d e t é s