Brüsszeli források Deutsch Tamást említik „tartalékosként”, de Járóka Lívia nevét is hallani. Michel Barnier bizottsági elnöksége lenne a Fidesz számára a pozitív forgatókönyv?

Komoly erők próbálják elérni, hogy az Európai Parlamenti választások után a magyar biztos-jelölt meghallgatásán ne menjen majd minden “simán”, az esetleges vétó is ott van a levegőben - mondták munkatársunknak brüsszeli források. Azt külön nyomatékosították, hogy nem Trócsányi László felkészültsége ellen lehet kifogás, hiszen egy jogtudósról, volt alkotmánybíróról és párizsi nagykövetről van szó, sőt, az igazságügy-miniszter a neves európai alkotmányjogászokból álló testületnek, a Velencei Bizottságnak is a tagja volt, és komoly európai networkje van. Az esetleges elutasítása szimbolikus lenne, és az Orbán-kormányban betöltött posztjának szólna, Orbán Viktort  “büntetnék” vele - fogalmazott forrásunk, hozzátéve: formálisan az Európai Bizottság új elnöke nem is vétózhatja meg a tagországok uniós biztos-jelöltjeit, így Trócsányi Lászlót sem. De az Európai Parlamentet Brüsszelben “nyomás alá helyezhetik” és a parlamenti bizottságok leszavazhatják a biztos-jelöltet adott esetben. 
 
A brüsszeli eljárási rend szerint az Európai Tanács tesz javaslatot az Európai Bizottság új elnökének a személyére, minősített többséggel, és aztán az Európai Parlament feles többséggel választja meg az elnököt. Formálisan tehát a Tanács - a tagállamok javaslataival összhangban és a Bizottság elnökének az egyetértésével - jelöli az új uniós biztosokat is. Az Európai Parlament ezután újra szavaz, immár róluk is, az egész Bizottságról. Közben persze a biztos-jelölteknek át kell esniük az európai parlamenti bizottsági meghallgatásokon, addigra ugyanis a Bizottság elnöke már kijelöli számukra a portfóliójukat is. 

Forrásaink elsősorban a baloldali Timmermans, Juncker mostani helyettesének a bizottsági elnökké választása esetén tartanának egy “durva” elutasítástól. De, mint fogalmaznak, még “teljesen konfúz minden”.
 Az pedig, hogy ténylegesen ki lesz Juncker utóda a Bizottság élén, azért is egyre bizonytalanabb, mert a múlt héten a nagyszebeni EU-csúcson Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke és Macron francia elnök is gyakorlatilag megkérdőjelezték a “csúcsjelölti” bizottsági elnökválasztási szokást. 2014-ben már Junckert azon elv szerint választották meg, hogy az európai parlamenti választáson legtöbb képviselőt szerzett frakció/pártcsalád adja az Európai Bizottság új elnökét. Ezzel bizonytalanná tették, hogy a már ismert csúcsjelöltek közül kerül ki a Bizottság új elnöke. Forrásaink szerint a nagyszebeni nyilatkozatok után jelenleg csak feltételezésekre lehet hagyatkozni sok vonatkozásban, így Trócsányi László biztosi megválasztásának az ügyében is. 
 
Arra viszont felhívták a figyelmet, hogy az Európai Néppárt athéni tanácskozásán nemrégiben Trócsányi László a Fidesz tagságának a felfüggesztése ellenére is ott volt, és beszélgetett Michel Barnier-val, aki a Néppárt alelnöke is. Ez pedig azt jelenti, hogy a személyes nexusuk nem lehet rossz. Egyes források szerint a Fidesz számára a Brexit-ügyi főtárgyaló, volt uniós biztos lenne a pozitív forgatókönyv, miután Orbán Viktor megvonta a Fidesz támogatását a Néppárt csúcsjelöltjétől, a bajor Manfred Webertől. 
 
Forrásaink szerint viszont arra is figyelni kell, hogy Barnier csak Macron elnök támogatásával aspirálhatna Juncker bizottsági elnöki székére, hiszen ő nem is csúcsjelölt. Orbán Viktor 2014-ben - Junckerrel szemben - azonban őt tartotta volna alkalmasnak, “ez is nyomhat a latban” forrásaink szerint, ha mégis őt jelölnék. 
 
A Nézőpont Intézet konferenciáján a közelmúltban Trócsányi László az előadásában arról beszélt, hogy az EU-ban az alapvető bizalom ma repedezni látszik, egyenrangú felek közötti párbeszéd helyett egyes államok leckéztetése zajlik, és a „vádlottak padjára” ültetése folyik.

Ez rombolja a bizalmat a tagországok között. Nagyon nagy veszélyeket hordoz szerinte az a tendencia, hogy az Európai Bizottság - magát politikai testületként határozva meg -, adott esetben felülírhat nemzetállami jogi következtetéseket

- vetette fel Trócsányi László, a közigazgatási felsőbíróságról szóló szabályozást felhozva, melyet a Velencei Bizottság ajánlásai alapján módosítottak. 
 
Közvetve a magyar biztos-jelölt ellen szólhat, hogy a Sargentini-jelentést az Európai Parlament megszavazta és ennek nyomán elindult Magyarországgal szemben a 7-es cikkelyes eljárás, mert rendszerszinten sérül a jogállamiság - és Trócsányi László a magyar igazságügy-miniszter. Másrészt a “három bölcset” is a jogállamiság és az alapértékek vizsgálatára rendelte a Néppárt Budapestre. De forrásaink emlékeztetnek, hogy a Trócsányi László által jegyzett, a Közigazgatási Felsőbíróságról szóló törvényt - már az elfogadása után - megváltoztatta a parlament, mégpedig a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve korrigálta, a miniszteri túl széles jogosítványt visszavették valamivel. Ennek azért is van jelentősége, mert a törvényt Trócsányi László jegyzi, az a “szívügye”, másrészt az igazságszolgáltatás függetlenségét Brüsszelben alapkérdésként kezelik (vannak, akik ehhez kötnék az uniós pénzek kiutalását is).
 
Szájer József egyébként decemberben azt vetette fel, hogy Deutsch Tamás legyen az uniós biztos-jelölt, Orbán Viktor miniszterelnök azonban - mint az várható volt - Trócsányi Lászlót jelölte. Akkor a választmányi ülésen úgy fogalmaztak, hogy Deutsch Tamás lehet a “tartalékos”. Most Brüsszelben volt, aki Járóka Lívia fideszes képviselő, parlamenti alelnök nevét is hallotta ezzel összefüggésben. 
 
Nemrégiben irtunk róla, hogy Trócsányiék a regionális biztosi posztot szereznék meg szívesen az új Bizottságban.

atv.hu