Az elnök az újságírók nógatására sem kívánta részletezni, hogy mit ért azon, ha egy katonai hadművelet "nem humánus", de ha ez így lesz - mondta -, akkor "eltörlöm (Törökország) gazdaságát". Trump az egyik újságírónak válaszolt így, aki arról faggatta: mit tesz, ha a törökök "eltörlik" a Föld színéről a szíriai kurdokat.

A szankcióknál sokkal többet teszek majd

 - mondta, és hozzáfűzte, hogy tavaly ugyanezzel a fenyegetéssel sikerült elérnie Ankaránál Andrew Brunson amerikai tiszteletes szabadon bocsátását.

Donald Trump visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint az amerikai csapatok kivonása és ezzel az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban az amerikaiak szövetségeseiként harcoló kurdok cserbenhagyása után az Egyesült Államoknak nehéz lesz szövetségeket kötnie.

A szövetségek könnyen létrehozhatók

- mondta. Aztán azt hangoztatta, hogy a kurdok "a saját földjükért" és a saját jól megfontolt érdekeik miatt harcoltak együtt az amerikai katonákkal a dzsihadisták ellen. Megjegyezte továbbá, hogy a kurdok nem segítették az Egyesült Államokat a második világháborúban.

Nem segítettek bennünket Normandiánál.     

Elemzők rámutattak: a kurdok öt országban élnek és nincs önálló államuk. Legnagyobb lélekszámban jelenleg Irán, Irak, Szíria és Törökország - a valahai Kurdisztán - területén élnek.

A sajtóbeszélgetésen Trump ismét panaszkodott arra, hogy a Szíriában éppen a  kurdok által fogva tartott, európai származású dzsihadistákat az európai országok nem akarják visszafogadni. Az Iszlám Állam legyőzésére és terroristáik elfogására utalva azt hangoztatta:

nagyon nagy szívességet tettünk egy csomó országnak, erre ezek az országok nem akarják visszafogadni őket.

Figyelmeztetett: ha bármelyik dzsihadista szabadlábra kerül, akkor "Európába fog menekülni". Megjegyezte ugyanakkor, hogy a legveszélyesebb terroristákat "kiemelték", de azt nem akarta részletezni, hogy ez a gyakorlatban mit jelent.

A sajtóbeszélgetés után nem sokkal a szenátusban bejelentették: kétpárti megállapodással megszületett az a törvénytervezet, amely szankcionálni tervezi a török politikai vezetést, beleértve Recep Tayyip Erdogan államfőt, és az ország hadi és energetikai szektorát.

A törvényjavaslat, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná a török vezető politikusok esetleges amerikai javait és vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkre.

(MTI)