Az uniós mentőcsomag elindításnak nulladik feltétele, hogy minden uniós tagállam parlamentje adja meg jóváhagyását az mentőcsomagot meglapozó kötvénykibocsátáshoz. Két hete még egyes Európai Bizottsági tisztviselők azon aggódtak, hogy magyar kormány vagy Lengyelország akadályt gördít a közös hitelfelvétel elé. Úgy tetszik, a magyar kormány, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök esetében ez a félelem nem megalapozott, hisz a kormányfő a hírek szerint hatalmas kampányforrásként tekint az uniós mentőcsomagra. 

A 2020-ban zárult hétéves uniós fejlesztési ciklusból érkező pénzek kifutóban vannak, a 2021-től induló új programokból pedig idén még nem lehet komoly pénzekre számítani. Ezen változtat az unió 750 milliárd eurós koronavírus-járvány utáni helyreállítási mentőcsomagja, amiből 2021 második felében, és ami a kormánynak különösen fontos, még a 2022 tavaszi választások előtt komoly pénzek érkezhetnek Magyarországra. Épp ezért a magyar kormány nem érdekelt az uniós helyreállítási alap hitelfelvételének blokkolásban.

A kormány a múlt heti nagy törvénydömping részeként jóváhagyásra a parlament elé terjesztette az unió 750 milliárd eurós mentőcsomagjához szükséges brüsszeli hitelfelvételről az Európai Unió Tanácsa határozatát. Mind a 27 parlamentnek jóvá kell hagynia a megállapodást, ezt követően indulhat a közös európai államkötvények kibocsátása, amely nem mellesleg egy komoly előrelépés az EU történetében, hisz először fog önálló államkötvényt kibocsátani az unió.   

Az uniós helyreállítási mentőcsomagból (RRF) Magyarországnak jutó 5800 milliárdnyi támogatás és kedvezményes hitel felhasználásnak tervei lassan szivárognak: a kormány kilenc területen szeretné felhasználni ezt a GDP 10 százalékára rúgó összeget, ám a részletes terveket mind a mai napig nem hozta nyilvánosságra. A kilenc program – az zöldenergia-fejlesztések, a közlekedés, a közoktatás, egyetemek, egészségügy, vízgazdálkodás, digitális-reform, körforgásos gazdaság és a felzárkózó települések – mindegyikéről ugyan már megismerhető egy rövid 20-20 oldalas összefoglaló anyagot, amit úgymond társadalmi vitára is bocsájtottak. Ugyanis az unió elvárja, hogy a kormány a nemzeti mentőcsomagok széles társadalmi támogatottságra épüljenek, hisz végső soron Európában ez lenne normális. Ehhez képest a magyar egyeztetések sehol nem tartanak, bár az erre szolgáló honlapon lehet véleményezni ezeket a rövid összefoglalókat, de párbeszédnek nincs komoly nyoma. Annak ellenére, hogy a kormány minden politikai értelemben piszlicsáré ügyben „konzultációt” szervez több milliárdos költségvetéssel, eddig még egyetlen érdekvédelmi, társadalmi szervezettel nem ült le, hogy a 5800 milliárd forintos program felhasználásról egyeztessen. Egyetlen apró kivétel a fővárosi közfejlesztési tanács – ahol a mentőcsomaghoz kapcsolható programok is szóba kerültek –, ám még ez sem lehet egyeztetésnek nevezni.

Az Európai Bizottság elképzelése szerint a nemzeti szinten már egyeztetett országprogramokat a kormányoknak április végéig kell kell benyújtania Brüsszelnek jóváhagyásra. A kormány tervei szerint helyreállítási alap forrásainak harmada menne a zöld közlekedésre: a közúttal szemben elsőbbséget élvezne az országos és a városi (hév, metró, villamos) vasúti közlekedés, de forrásokat szánnak a zöld buszok beszerzésére is. Jelentős összeget, 1500-2000 milliárd forintot szán a kormány NER-alapítványokba kiszervezendő felsőoktatás kistafírozására is. (nepszava.hu)