A zöldhasú száguld is tovább, le fogja hagyni a közös devizát, bár az euró vergődését az EKB és Vlagyimir Putyin is lassíthatja. 

Száguld a dollár, miközben gyengül az euró: a dolog vége az lett, hogy ma paritásba került a két deviza.

A chart szerint a euró-dollár keresztárfolyam elérte az 1-es szintet.

Ilyen 20 éve nem volt, legutóbb 2002-ben állt paritáson a világ két vezető devizája: 1999 vége és 2002 dereka közt, tehát az euró tényleges piaci indulása után nem sokkal ért többet nála a zöldhasú.

Mi történt?

A devizapár mozgását főleg a két jegybank monetáris irányvonala közti különbség határozta meg. Míg az amerikai Fed a borítóképen látható Jerome Powell elnök vezetésével már három kamatemelésen túl van, addig az Európai Központi Banktól csak most nyáron várjuk, hogy elmozdul a nullaszázalékos kamatszintről. Mindez erősítette a dollárt – hiszen emelkedett a kamatszintje – eközben tőkét vont el az euró piacáról.

A dollárindex, amely a dollár árfolyamát mutatja a vezető fizetőeszközökből képzett valutakosárral szemben (a kosárban az euró 57,6 százalékkal szerepel) szintén 20 éves csúcson van.

Az energiaválság, a háború és az ellátási láncok világszintű zavarai miatt szinte mindenhol megjelent az infláció, a monetáris politika a szigorodás felé fordult és emelkednek a hozamok – mindez a legbiztonságosabb eszköz, a dollár felé tereli a tőkét.

Az eurót tovább gyengíti hogy egyre erősödnek a közösségben az erőteljes gazdasági lassulástól való félelmek és az, hogy a lassulás ellen az EKB-nak lehet, nem lesz elegendő fegyvere.

Ráadásul az elhúzódó háború miatt egyre súlyosabban érinti az uniót energiaválság, mára szinte kézzel fogható közelségbe került, hogy Oroszország teljesen leállítja az Európába induló gázvezetékeket.

Minket érint?

Az erősödő dollár ránk is közvetlen hatással van. Általános jelenség a devizapiacon, hogy az erősödő dollár megüti a fejlődő piaci devizákat, tőkét von el a kevésé biztonságos eszközöktől. Az elmúlt hetek intenzív forintgyengülésének hátterében főleg a hazai kormány és a jegybank áll, de szerepet játszik benne a száguldó dollár is.

A jelenlegi várakozás szerint július 26-27-i ülésén további 75 bázisponttal az 2,25-2,5 százalékos tartományba emeli az irányadó kamatsávot. Ezzel szemben az EKB július 25-én tartja kamatdöntő ülését, ahol a piaci várakozás szerint 50 bázisponttal 0,5 százalékra emeli a 2016 óta nulla százalékon tartott alapkamatot.

Mi várható a devizapiacon?

Tehát a két gazdasági egység monetáris irányvonala már nem széttartó, de a tengerentúlon annyival előrébb járnak a szigorítás terén, hogy a dollár le fogja hagyni az eurót. Ha az EKB esetleg messze a várakozások fölött emeli meg az alapkamatot, akkor talán megmaradhat a keresztárfolyam az egyes szint környékén, de Christine Lagarde EKB-elnök már kizárta, hogy a Fedhez hasonlóan 75 bázisponttal emeljék az irányadó rátát.

Úgyszintén hatással lesz az euró árfolyamára, hogy mit dönt Vlagyimir Putyin: vajon elzárja-e végleg a gázvezetékeket.

A Németországot orosz gázzal ellátó Északi Áramlat-1 nevű gázvezetéket hétfőn leállították annak tervszerű, éves karbantartása miatt. A munkálatok 10 napig tartanak majd, utána elvileg újraindul a szállítás. Robert Habeck német gazdasági miniszter viszont arról beszélt, hogy félő: Moszkva a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. (Forbes)