Felmerül a kérdés: hogyan lehet helyreállítani majd a parlamentarizmus tekintélyét, visszanyerni a közvélemény bizalmát a politikai, állami intézmények működése iránt. Ennek kezdete az alkotmányos rend helyreállítás!
Közérdekből kerüli ki a kormány kézi vezérlésű médiagigászának hatósági ellenőrzését, egyeztetés nélkül dobja oda a munkavállalókat a multicégeknek, belefojtja a szót az ellenzéki képviselőkbe és botcsinálta komikust játszva értetlenkedik a CEU kivonulásán - összegzi írásában a Vasárnapi Hírek az elmúlt hetek nagy vihart kavart történéseit.
A nagyhatalmi gyámság megszűnésével előkerültek, hasonló helyzetben (volt néhány ilyen az elmúlt 150 évben) a telivér magyar sarjak, hogy távolabbi példát hozzak, Tisza István, akik abból a gyakorlatias fajtából származnak, akik tudják jól, megtanulták azt az egy tudományt, hogyan kell valamilyen döntést „keresztülverni” a taggyűléseken, kaszinókban, vagy a kormányüléseken és a Parlamentben. A magyar dzsentri erőteljes típusa ők, akikről a szocialista rendszernek nevezett államiság idején azt gondoltuk volna, régen kiveszett a magyar kultúrából, mint az ukránokból a sovinizmus, a szovjet időkben. De visszaköszönt, Isten a megmondhatója, miért?
Három poszttal korábban írtam, amit a tudomány és a kiválóság hazai üldözésének gyakorlatával illusztrálnék most, nem egészen függetlenül Magyarország legfontosabb erőforrásának és exportcikkének, az emberi elmének a megfojtásáról egy prosztó rezsimben.
Kisebbségi csoportok teljes jogfosztása, kriminalizálása, a kritikus hangok elfojtása, az egypártrendszer bebetonozása - egyszóval az autoriter kormányzás kialakulása nem forradalommal jön el, hanem egészen apró lépésekkel. Ezek közül az egyik a választók érzékenyítése, pontosabban érzéketlenné tétele a náci szövegekre.
