A politika a hatalmi harcok mellett a jelképes gesztusok világa. Az Ukrajna ellen indított orosz invázió napján együtt állt a kamerák elé Brüsszelben az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, valamint a NATO főtitkára. A közös nyilatkozat azokat az időket idézte, amikor az Egyesült Államok és Európa demokratikus erői összefogtak a náci barbárság ellen. Charles Michel, Ursula von der Leyen és Jens Stoltenberg számára talán már bebizonyosodott: az autokratákkal szemben a csak üzleti érdekekre épülő, örökké „megértő” politika teljes kudarcot vallott.
A Visegrádi 4-ekből csak a lengyel és a cseh kormányfő, illetve Orbán Viktor szlovén barátja, Janez Jansa kormányfő is Kijevbe utazott, hogy az ukránokat segítsék. Gordon István, a varsói magyar kulturális intézet volt igazgatója. Magyarország és Lengyelország most külön úton jár, és óriási abban is a különbség, ahogy a lengyel kormány hozzááll a menekültekhez. - írja a Klubrádió
Erős szekunder szégyenérzet fogta el az embert, amikor az egyik hírportál videójában látta az újságírók kérdéseitől zavarba jövő fideszes nagyságokat és kisszerű figurákat, miként próbáltak ők is pávatáncolni és egyrészt-másrészt mondatokkal elhatárolódni Putyintól, egyúttal megtagadni az elmúlt tizenkét év sajátos Kreml-barátságát.
A filozófus kitér arra, Vlagyimir Putyin vajon túléli-e a nyilvánvalóan rá váró vereséget (nem), hogy milyen hatással volt az invázió a populistákra, köztük Orbán Viktorra (kedvezőtlen), illetve hogy mit tanulhat az esetből Kína (nem kergethet hamis ábrándokat hadserege teljesítőképésségéről).
Magyarország keleti határánál február 24-én, reggel öt órakor, ahogy az orosz tankok átlépték a demarkációs vonalat, kitört a 21. század első nagyszabású, államközi, európai háborúja, és ezzel együtt a szemünk előtt omlott össze mindaz, ami eddig biztosította Európa biztonságát. - írja a Mérce
A Magyarországon élő orosz újságíró szerint szülőhazája érdeke nem a terjeszkedés, hanem a belső fejlődés, ugyanakkor a társadalmat ma is erősen áthatja a birodalmi gondolkodás. Sesztakov nem zárja ki, hogy a konfliktus következtében Oroszország az egykori Szovjetunióhoz hasonlóan széthullik.
A NATO-nak problémái vannak Ausztriával és Magyarországgal – az utóbbival egyebek között egyebek között azért, mert Budapest a Business Insider értesülései szerint pénzt követelt azért, hogy francia elit egységek Románia felé tartva áthaladhassanak az országon.
Semmilyen Paks 2, gázügy, rezsicsökkentés nem igazolhatja ártatlan gyermekek halálát, az ukrán nagykövet szerint fegyverekkel kell segíteni hazáját és itt az ideje a világ „deputyinizálásának”.
